39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Munkaügyi iratok megőrzése
Kérdés: Hogyan változott a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó szabályozás a nyugdíjazással összefüggésben?
2. cikk / 39 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
3. cikk / 39 GYES időszakának igazolása
Kérdés: Hogyan tudja igazolni a gyermekeivel töltött GYES időszakát az a személy, aki rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idővel, de az otthon töltött 3 éve nem igazolt?
4. cikk / 39 Be nem jelentett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.
5. cikk / 39 Elveszett munkakönyv
Kérdés: Hogyan tudná pótolni a munkakönyvét egy 1978 óta külföldön élő személy? A vállalat, ahol legutoljára dolgozott, jogutód nélkül megszűnt, a munkakönyve pedig elveszett.
6. cikk / 39 Jogosultsági idő igazolása
Kérdés: Hogyan tudja igazolni a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó időszakokat az igénylő, akinek első gyermeke 1982. április 16-án született, 1983. szeptember 1-jén munkába állt, de vissza kellett mennie GYES-re, ezért a munkaviszonya megszűnt 1983. december 31-én, 1984. május 22-én megszületett a második gyermeke, aki után szintén GYES-t kapott, és 1985. május 27-étől dolgozik? A jogosultsági időből az 1983. szeptember 1-jétől 1985. május 26-ig terjedő időszak hiányzik.
7. cikk / 39 Nyugdíjazás külföldi szolgálati idő esetén
Kérdés: Jogosan jártak el az illetékes szervek annak a nyugdíjigénylőnek az esetében, aki 1988. november 1-jétől 2018. január 10-ig, nyugdíjazásáig oktató-mozdonyvezetőként dolgozott a MÁV-nál, előtte 1977. augusztus 1. és 1988. január 28. között Erdélyben dolgozott vasesztergályosként, amit az Országos Fordító és Hitelesítő Iroda által lefordított és honosított munkakönyvvel igazolni tud, ennek ellenére a nyugdíjkérelme elbírálását felfüggesztették a román társadalombiztosítási szerv igazolásának beszerzéséig? A kérelmező 2015. április 13-án a MÁV Humán Osztályának a felkérésére már megkérte a szolgálati idő számítását, amelyet végül 2016 júniusában kapott meg, és ebben leigazolták az éveit, valamint azt, hogy 5 év korkedvezményre jogosult. Mit tehet a kérelmező ebben az esetben, hogy ne maradjon ellátatlan?
8. cikk / 39 Szolgálati idő utólagos módosítása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
9. cikk / 39 Munkavégzés nyugdíj mellett
Kérdés: Hetente hány órát taníthat az ellátása mellett egy öregségi nyugdíjban részesülő tanárnő?
10. cikk / 39 Hiányzó szolgálati idő igazolása
Kérdés: Hogyan tud igazolást kérni a hiányzó szolgálati idejéről egy 1954. június 16-án született férfi, aki 2017. december 15-től öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, és igénybe is kívánja venni az ellátást, de a nyugdíjintézet igazolása szerint az 1995-ös, 1996-os, valamint az 1997-es év hiányzik a nyilvántartásból, így 3 évvel kevesebb időt fogadtak el, mint a ténylegesen biztosítási jog-viszonyban töltött idő? Az érintett személy ezekben az időszakokban kettő olyan cégnél állt alkalmazásban, amelyek időközben már megszűntek, így tőlük nem tud igazolást kérni.
