32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
2. cikk / 32 Passzív GYED
Kérdés: Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek a passzív GYED folyósításával kapcsolatban? Milyen jelentéseket kell küldeni és hová, amelyek nem azonosak a biztosítási jogviszonyos GYED- elszámolásokkal, -kifizetésekkel, -jelentésekkel?
3. cikk / 32 Munkahelyi baleset
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, ha az orvos által kiállított "4"-es kóddal számfejtette le a dolgozó táppénzét, illetve készítette el az adatszolgáltatást, vagy egy feljegyzéssel "8"-as kódon kellett volna számfejteni az alábbi esetben? Egy munkavállalónak a munkahelyi öltözőben átöltözés után, már munkavédelmi cipőben megbicsaklott a lába. A kifizetőhely felvette a jegyzőkönyvet, a munkavállaló saját elmondása szerint nem csúszott vagy botlott meg, egyszerűen rosszul lépett. A kifizetőhely úgy ítélte meg, hogy mivel nem volt külső hatás, ez nem baleset. Kell ebben az esetben a baleset üzemiségéről elutasító határozatot hozni?
4. cikk / 32 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás összegének kiszámítása során a keresőképtelen, táppénzben részesülő megváltozott munkaképességű munkavállaló?
5. cikk / 32 Apa GYED-e
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a közalkalmazottként dolgozó, magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez? A gyermek édesanyja egyéni vállalkozó, aki szünetelteti a vállalkozását?
6. cikk / 32 Rehabilitációs hozzájárulás összege II.
Kérdés: Mennyivel csökkenti a rehabilitációs hozzájárulási járulék 2020. évi fizetendő összegét az a heti 20 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől 2020. augusztus 31-ig táppénzen volt, utána dolgozott két munkanapot, majd 2020. szeptember 3-tól jelenleg is újra keresőképtelen? A foglalkoztató cégnek 27 munkavállalója van, és az érintettel együtt 2 fő megváltozott munkavállalót foglalkoztat.
7. cikk / 32 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Beleszámítanak a társadalombiztosítási kifizetőhely kötelező létesítésére előírt 100 fős létszámba az alkalmi munkavállalók? Hogyan kell létrehozni a kifizetőhelyet?
8. cikk / 32 Kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a magyar munkáltatónál a Belarusz Köztársaságban két hónapos kiküldetés keretében foglalkoztatott munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonya? A dolgozók Magyarországon rendelkeznek állandó lakcímmel. Van valamilyen bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a NEAK-hoz a kiküldetéssel összefüggésben? Ki és milyen formában igazolja a kiküldetés ideje alatt bekövetkező keresőképtelenséget?
9. cikk / 32 Kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nem számlázhat fizetett ünnepnapot, nincs fizetett szabadsága, illetve betegség esetén nem jogosult betegszabadságra és táppénzre az a 66 éves nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki szerződésben rögzített órabér ellenében napi 8 órában dolgozik, és közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozók tételes adójára vonatkozó szabályok alapján teljesíti?
10. cikk / 32 Táppénz módosítása
Kérdés: Módosítható szabadságra a táppénz?