Táppénz alapjának megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet a következő esetben? A biztosított keresőképtelen beteg 2004. április 5-től (betegszabadságát már kimerítette). 2003. január 1-jétől december 31-ig a munkabére 600 000 forint volt. A 2003. évben végzett munkája alapján 2003. december 15-én 120 000 forint jutalmat fizettek ki részére. Osztószámcsökkentő napok száma: 15 (táppénz: 2003. október 1-jétől október 15-ig).
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha van a biztosítottnak legalább 180 naptári napi jövedelme. A naptári napi átlagjövedelem összegét külön kell megállapítani a rendszeres és nem rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz összegét megállapítani az alábbi esetben? A dolgozó 1998-tól rendelkezik folyamatos biztosítási idővel. 2002. március 13-tól 2003. szeptember 26-ig gyermekgondozási díjban részesült. 2003. szeptember 27-től 2004. március 31-ig GYES-ben részesült, 2004. április 1-jétől keresőképtelen beteg és táppénzt igényel.
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy azért nincs a biztosítottnak a táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben (2003) 180 naptári napra egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, mert gyermekgondozási díjban részesült, ezért táppénzének összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Családi pótlékra jogosultság nevelt gyermek után

Kérdés: Nevelőszülő saját háztartásában folyamatosan gondozott egy nevelt gyermeket, aki 2003. május hóban töltötte be a 18. életévét. A gyermek utógondozói ellátását a saját háztartásában 2004. április 30-ig ellátta a nevelőszülő. A fiatal felnőtt tanulói jogviszonya 2006. június 30-ig tart. 2003. június hótól 2004. április hóig ki jogosult a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...Figyelemmel kell lennünk arra, hogy az életkor szabályaiban átmeneti rendelkezések szerepeltek, így a jelenlegi tanévtől, 2004. szeptember 1-jétől ez a szabály a gyermek 23. életévére változott.Nevelőszülő az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Jóhiszemű eljárás természetbeni juttatás adókötelezettségének megállapítása során

Kérdés: Jóhiszemű-e a kifizető eljárása az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor, ha a rendezvényre az alkalmazottakon kívül a házastársaik is meghívást kaptak, de adókötelezettség teljesítéséhez nem kérik el a házastársak adatait? Alkalmazhatók-e a természetbeni juttatásra vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a természetbeni juttatás adózási szabályait kell alkalmazni azokon a rendezvényeken, eseményeken, amelyek nem minősülnek reprezentációs eseménynek, de több magánszemély vendégül látása történik. A törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Román állampolgárságú társasági tag jogviszonya

Kérdés: Magyarország uniós csatlakozása után fennáll-e a magyar-román egyezmény, amely alapján a román részvétellel működő gazdasági társaság tagi jogviszonyban személyesen közreműködő tagja nem biztosított. A tagtól csak adóelőleget (a jövedelemkivét után) kell vonni, illetve tételes eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...1962. évi 5. tvr. által kihirdetett magyar-román szociálpolitikai egyezmény alkalmazását illetően hazánk uniós csatlakozása nem hozott semmilyen változást. Különösen nem a társas vállalkozók jogállását érintően, akikre e megállapodás személyi hatálya eleve nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Izraeli-magyar kettős állampolgár közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni 2004. május 1-jétől egy 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cég izraeli-magyar állampolgárságú ügyvezetője, illetve izraeli társügyvezetője után? Mindketten rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. A kettős állampolgár ügyvezető 183 napnál többet nem tartózkodik Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] ...részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő munkavállalóiról van szó, akikre május 1-jétől az általános szabályok szerint kiterjed a biztosítás.Ennek megfelelően járulékalapot képező jövedelmük után meg kell fizetni a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmi foglalkoztatás esetén a törvény mellékletének második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló személy számára ad lehetőséget a Tbj-tv. [Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése].Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a magánszemély ténylegesen jövedelemhez jut. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Választott tisztségviselők biztosítása

Kérdés: Egy lakásfenntartó szövetkezetnél 3 vezetőségi tag és 1 felügyelő megbízott látja el a szövetkezet irányítását tiszteletdíj ellenében. A tiszteletdíjat negyedévenként veszik fel, egységesen bruttó 56 250 forint összegben. A 4 főből 2 nyugdíjas, akik közül az egyiknek 36 órás munkaviszonya van, 1 fő munkanélküli és egy fő heti 36 órát ledolgozó munkavállaló. Kitől milyen közterhet kell levonni és milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezet választott tisztségviselőinek biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és a (2) bekezdésében rögzített szabályok alkalmazásával kell elbírálni. A hivatkozott jogszabályhelyek szerint a választott tisztségviselőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
487
488
489
541