Táppénzes állomány megszakítása

Kérdés: Egy 2003. december 15-től folyamatosan keresőképtelen állományban lévő főállású munkavállaló, akinek leszázalékolása is várható, 2004. március 24-én (1 nap) szabadságot vett ki, mivel nem jelentkezett háziorvosánál csak a következő napon. Meddig jogosult táppénzre az egy nap megszakítás miatt? A munkáltatónak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége a háziorvos, illetve az OEP felé?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló keresőképtelen beteg, aki mivel nem jelentkezett az orvosánál 2004. március 24-én, 1 nap szabadságot vesz ki. Következő napon az orvosnál megjelenik, aki ismételten keresőképtelennek nyilvánítja.Feltételezzük, hogy a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Betegszabadság napjai

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a munkavállalót 2003-ban, és 2004-ben, ha 2002. április 1-jétől 2003. október 31-ig munkaviszonyban állt egy munkáltatónál, majd 2003. november 1-jétől egy új munkahelyen helyezkedett el? Az előző munkáltatójánál fennállt munkaviszonya alatt betegszabadságot nem vett igénybe. 2003. december 15-től 2004. március 7-ig keresőképtelen beteg volt, és táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságról az Mt. rendelkezik. Az Mt. 137. §-ában foglaltak alapján a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg (nem vonatkozik a betegszabadságra való jogosultság az üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

GYES-ről visszatérő közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg a GYES-ről visszatérő pedagógust, aki 2001. szeptember 1-jétől táppénzes állományban volt, 2001. december 25-től szülési szabadságon, ezt követően GYED-en, majd GYES-en volt? Várható munkába állása 2004. december 27., és 2001. évben megkapta az alap- és pótszabadságot is.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a szülési szabadság tartalmára, valamint a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz-e 2008-ban nyugellátásra az az 1951-ben született nő, aki jelenleg 32 év munkaviszonnyal rendelkezik és egy gyermeket szült? Ha a továbbiakban is folyamatosan dolgozik, akkor a szülés miatti kedvezmény nélkül 36 év munkaviszonya lesz 2008-ban. Ha elmehet 2008-ban nyugdíjba, de nem megy, elveszíti a gyermek után járó kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...1951-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíjra legkorábban 2008-ban jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. Ha a kérdező biztosítási jogviszonya 2008-ig folyamatosan fennáll, akkor a megszerzett szolgálati ideje és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Táppénz alapjának megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a következő esetben a táppénz összegét képező naptári napi jövedelmet? A dolgozó munkaviszonyban állt 2000. augusztus 1-jétől 2003. január 31-ig, passzív táppénzben részesült: 2003. február 1-jétől 2003. március 16-ig, munkanélküli-segélyben részesült: 2003. március 18-tól 2004. május 2-ig, munkaviszonyban áll 2004. május 1-jétől jelenleg is.
Részlet a válaszából: […] ...beteg 2004. július 19-től. Az időarányosan járó 10 nap betegszabadságra távolléti díjban részesült.A dolgozó folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik 2000. augusztus 1-jétől. A keresőképtelenség első napjához igazodóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Peren kívül fizetett kártérítés közterhei

Kérdés: Adómentesen fizethető-e ki a kártérítés, ha azt peren kívüli megegyezéssel fizetjük ki a magánszemélynek? A kártérítésre azért kerül sor, mert a társaság által épített épület a szomszéd kertjét árnyékolja, és bírósághoz fordult.
Részlet a válaszából: […] ...kártérítés adómentességéről az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontja rendelkezik. Az adómentesség feltételéül nem szabja a törvény, hogy a kártérítésnek bíróság által jogerősen megítélt kártérítésnek kell lennie, ezért peren kívüli megegyezés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság kültagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja a betéti társaság a kültagját, aki a társasági szerződés szerint nem kötelezett személyes közreműködésre, azonban hetente 2-3 napot ténylegesen munkát végez a cégnél? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána? Egyéb munkaviszonnyal, illetve biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit a Gt. 11. §-a tartalmazza. A 11. § h) pontja alapján – ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal – állapít meg a Gt. 82. §-a speciális érvényességi kellékeket a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Osztrák állampolgárságú munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettség terheli a vegyes tulajdonban lévő részvénytársaságot, illetve kell-e taj-kártyát kérni annak az osztrák illetőségű, részmunkaidős, kötetlen munkaviszonyban álló, vezető belső ellenőr beosztásban heti 20 órának megfelelő munkaidőt dolgozó munkavállalónak, aki havonta pár napot tartózkodik Magyarországon (évente 183 napnál kevesebbet), és nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel?
Részlet a válaszából: […] ...aki – tartózkodási engedély hiányában – társadalombiztosítási szempontból külföldinek minősül.Ennek a ténynek azonban 2004. május 1-jétől már biztosítása szempontjából sincs jelentősége, azaz rá – mint munkaviszonyban álló dolgozóra – a Tbj-tv. 5. (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Német állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei

Kérdés: Egy német állampolgár 2003-ban kft.-t alapított Magyarországon. A személyes közreműködéséért kifizetett összeg után 2003-ban 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és tételes eho-t fizetett. Ez helyes volt? 2004. május 1-jétől milyen járulékokat kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...szintén külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, aki 2004. április 30-ig a Tbj-tv. 11. §-a alapján kizárásra került volna a biztosításból, amennyiben nem olyan ország polgára, amelyikkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...uniós csatlakozásunkat megelőzően az osztrák állampolgárságú beltag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 13. §-a alapján a 2000. évi CXXIII. tv. előírásainak figyelembevételével kellett elbírálni. Az egyezményben megfogalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
488
489
490
546