Sportrendezvény díjának közterhei

Kérdés: Rendezvényszervezéssel foglalkozó egyéni vállalkozó amatőr sportrendezvény díjazásaként étkezési utalványt ad 2003-ban és 2004-ben. Alkalmazható az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.18. pontja szerinti adómentesség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. valóban adómentes természetbeni juttatásként határozza meg a vetélkedő, illetve verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó részt. Tekintve, hogy csak az értékpapír kerül külön megnevezésre, amit e rendelkezés alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Munkaszüneti napok körüli munkarend szabályozása

Kérdés: Vonatkoztatható-e a munkaszüneti napok körüli munkarend szabályozásáról szóló FMM rendelet 3. §-ában foglalt kivétel, amely szerint: "a lakossági ellátást és szolgáltatást végző..." munkavállalók munkarendje ettől eltérően is alakulhat az élelmiszeriparban (pl.: tej-, hús-, sütőüzem) dolgozó munkavállalókra? Ha igen, akkor minden dolgozóra (fizikai, szellemi), vagy csak közvetlenül a termelést, kiszállítást végzőkre?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 125. § (5) bekezdése értelmében a munkaidő beosztásának a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását a miniszter évenként szabályozza. E változtatás során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá.A 2004. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről a 9/2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Dolgozónak adott ajándék

Kérdés: Egy cég a karácsonyi ünnepekre tekintettel dolgozóinak kb. 12 000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékozott. Ugyanezt tervezi húsvétra is. Milyen közterheket kell ez után a juttatás után a kifizetőnek lerónia? Figyelembe lehet-e venni az 500 forint adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...adott ajándék értékéből, kifizetőnként évente legfeljebb három alkalommal 500 forint érték mentesült az adózás alól (Szja-tv. 1. számú melléklet 8.19. pont). A kifizetői ajándék adóköteles része természetbeni juttatásnak minősült az Szja-tv. 69. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Köztehermentes biztosítási formák

Kérdés: A 2004-es változások után melyek azok a biztosítási formák, amelyek díjának átvállalása esetén a munkáltatónak nem kell közterheket fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a más által fizetett biztosítási díj esetén, ha a biztosítás díja adómentesnek minősül.Az adómentes biztosítások köre az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján kiegészült a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Kft. ügyvezetőjének díjazása

Kérdés: Egy kft.-ben az 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró tagok 2003. január 1-jétől nyugdíjasok. Ez ideig csak osztalékot vettek fel, 2003-tól azonban megérné, hogy személyes közreműködésükre tekintettel elszámoljanak bérköltséget, mert így csak 5 százalék baleseti járulék terhelné azt. Megteheti-e ezt az ügyvezető tag is?
Részlet a válaszából: […] ...részesedéssel bíró tag ügyvezető képez, aki viszont csak társas vállalkozóként tehet eleget e tisztségnek. (APEH 2000. évi 28. és 134. sz. iránymutatása.)Meghatározó tulajdoni részesedésnek csak az 50 százalékot meghaladó tulajdoni rész minősül. Jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, tehát a biztosítási kötelezettség a Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontja értelmében fennáll.[A járulékalapot képező jövedelem – Tbj-tv. 4. § k) pontja – lényegében megegyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Baleseti táppénz

Kérdés: Üzemi baleset esetén az orvos először csak "4"-es kódot írhat-e a táppénzes igazolásra, majd a munkáltató tájékoztatása után módosíthatja, ha szükséges, "1"-es kóddá. Mit kell táppénzalapnak figyelembe venni, és milyen mértékű ellátást kell a munkavállaló részére fizetni, ha az üzemi baleset kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe? Kell-e a munkáltatónak táppénz-hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...módosított 102/1995. Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében az üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén, amíg a baleset üzemiségének a tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg, a keresőképtelenség jellegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Találmányi díj közterhei

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni a belföldi magánszemély részére kifizetett licencedíj (találmány) után?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjat kivonja a járulékalapot képező jövedelmek köréből [21. § d) pontja], ezért e díjak után az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja és a (2) bekezdés rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Távolléti díj megállapítása

Kérdés: Minden évben január 1-jével kerül megállapításra a teljesítménytényező és a teljesítményszázalék az előző évi teljesítménybér és az órák arányában. Ha a személyi órabér nem változik, ezzel kell számolni egész évben a távolléti díj számfejtése esetén. Változik-e a távolléti díj összege éven belül akkor, ha egy jól fizető munkával lényegesen megváltozik a napi, havi jövedelem, illetve akkor, ha a teljes munkaidőről 4 órára változik a ledolgozandó munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj számítására vonatkozó előírásokat az Mt. 151/A. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. A távolléti díj a személyi alapbérnél tágabb, az átlagkeresetnél szűkebb olyan díjazás, amely magában foglalja a személyi alapbér, a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Beltag GYED- és GYES-jogosultsága

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] ...meg először a vázolt helyzetet a folyósítás oldaláról. Az Eb-tv. 41. § (1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyen jogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
488
489
490
523