2630 cikk rendezése:
1. cikk / 2630 Ügyvezető megbízási jogviszonya
Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.
2. cikk / 2630 Egyéni vállalkozói tevékenység munkaviszony mellett
Kérdés: Főfoglalkozású átalányadózóként meg kell fizetnie a továbbiakban a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol eddig táppénzen volt, a jogosultsága azonban hamarosan megszűnik, viszont továbbra is keresőképtelen marad? Az érintett az egyéni vállalkozásában folyamatosan dolgozott, a keresőképtelenség erre a jog-viszonyra nem vonatkozott.
3. cikk / 2630 Ügyvezető minimumközterhe
Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
4. cikk / 2630 Kft. ügyvezetője
Kérdés: Elláthatja egy egyéni vállalkozó egy kft. ügyvezetését, ha erről a tevékenységről havonként számlát ad a cég részére?
5. cikk / 2630 Jubileumi jutalom
Kérdés: Beleszámít az állásidő a jubileumi jutalomra jogosító időbe egy kulturális intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében, aki 2023. április 24-től keresőképtelen, 2023. június 1-jétől a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmatlannak minősítette a munkavégzésre, az intézmény azonban nem tudott megfelelő munkakört biztosítani a számára, de nem mondott fel neki, azóta is állományban tartja? Milyen munkabér alapján kell kifizetni a jutalmat ebben az esetben?
6. cikk / 2630 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
7. cikk / 2630 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
8. cikk / 2630 CSED két jogviszony esetén
Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
9. cikk / 2630 GYÁP alapja
Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
10. cikk / 2630 Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata
Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
