Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés
Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. március 4-én (474. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8193
[…] üzleti utazás körébe az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján nem minősül bevételnek a magánszemélynek adott olyan összeg (utalvány) értéke – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket az Szja-tv. nem ismer el a magánszemélynél költségnek.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének q) pontja alapján nem kell bevételként figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is.A munkáltatói érdekből több napon át a szokásos munkavégzési helytől eltérő munkavégzés esetén a feladatellátás érdekében szükséges utazási és szállásköltség a munkáltatót terheli akár úgy, hogy azt a munkavállaló megelőlegezi, és a munkáltató azt a számlák alapján utólag kifizeti, akár úgy, hogy a munkavállaló számára elszámolásra adott előleggel a munkavállaló utólag a munkáltató nevére szóló számlákkal elszámol, akár úgy, hogy a munkáltató a saját nevére szóló bizonylattal az utazást és szállást közvetlenül biztosítja. Az utazás díjában és a szállásdíjban kötelezően felszámított étkezés ellenértéke nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget sem a munkáltatónál, sem a munkavállalónál.A munkavállaló otthonától, megszokott környezetétől eltérő étkezése többletköltségének […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. március 4-én (474. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8193
[…] üzleti utazás körébe az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján nem minősül bevételnek a magánszemélynek adott olyan összeg (utalvány) értéke – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket az Szja-tv. nem ismer el a magánszemélynél költségnek.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének q) pontja alapján nem kell bevételként figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is.A munkáltatói érdekből több napon át a szokásos munkavégzési helytől eltérő munkavégzés esetén a feladatellátás érdekében szükséges utazási és szállásköltség a munkáltatót terheli akár úgy, hogy azt a munkavállaló megelőlegezi, és a munkáltató azt a számlák alapján utólag kifizeti, akár úgy, hogy a munkavállaló számára elszámolásra adott előleggel a munkavállaló utólag a munkáltató nevére szóló számlákkal elszámol, akár úgy, hogy a munkáltató a saját nevére szóló bizonylattal az utazást és szállást közvetlenül biztosítja. Az utazás díjában és a szállásdíjban kötelezően felszámított étkezés ellenértéke nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget sem a munkáltatónál, sem a munkavállalónál.A munkavállaló otthonától, megszokott környezetétől eltérő étkezése többletköltségének […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
