Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. december 17-én (470. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8124

[…] azon körét, akik egyéb feltételek fennállása esetén az ellátás összegének meghatározásánál beszámítható gyermeknek tekinthetők, így a családi pótlék magasabb összegben járhat az igénylő részére. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, továbbá aki közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Figyelembe vehető még az összeg kiszámításánál, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Ha a családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek a családi pótlék megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor nem szerepel az Oktatási Hivatal vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által a tanulmányokat folytatókról, vagy a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkről közölt adatállományban, a kormányhivatal vagy a családtámogatási kifizetőhely hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására. Esetünkben a felsoroltak közül a felsőoktatási intézményben képzésben részesülő hallgatóval kapcsolatos szabályozásnak van jelentősége. Az említett szabályozás egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben. Beszámítható a gyermek a családi pótlék összegének kiszámításánál, ha felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben vesz részt. A szóban forgó fiatal felnőtt doktorandusz, vagyis doktori képzésben vesz részt. A már említett Cst. a doktori képzés vagy doktorandusz kifejezést nem említi, ezért ezt más jogszabály alapján kell beazonosítanunk. A felsőoktatásban folyó képzés rendszeréről a Felsőokt-tv. rendelkezik. Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként lehet […]