Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. szeptember 24-én (465. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8024

[…] személynek haladéktalanul jelenteni. Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során őt terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.A munkabalesetekkel kapcsolatos szabályozás szorosan összefügg az üzemi balesetek kivizsgálásával, hiszen a baleset üzemiségének elbírálását végző kifizetőhely, illetve kormányhivatal sok esetben a munkáltató által felvett munkabaleseti jegyzőkönyvben foglaltakra támaszkodik. Ahogyan a fenti szabályozásból is láthatjuk, a munkabalesetek kivizsgálása során a késlekedésnek csupán annyi a hátránya a munkavállaló szempontjából, hogy ez esetben neki kell hitelt érdemlően bizonyítania, hogy a sérülése valóban a munkavégzésével kapcsolatos volt.Az Eb-tv. 53. §-ának hivatkozott (2) bekezdése szó szerint így szól: Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.Érdemes figyelni a rendelkezés minden szavára, hiszen a baleseti ellátásra való jogosultságot nem az zárja ki, ha a munkavállaló késlekedett a baleset bejelentésével, hanem az, ha ezt szándékosan tette.Ahogyan a fentiekben már írtuk, a rándulás, a ficam olyan mindennapos esemény, hogy a legtöbb esetben a munkavállalók nem foglalkoznak vele még akkor sem, ha egy kicsit fájdalmasnak érzik. Úgy gondolják, hogy a probléma magától megoldódik, „majd elmúlik”, hiszen a legtöbb esetben ez a tapasztalat. Éppen ezért nem feltételezhető szándékos késlekedés, ha ilyen esetben a dolgozó nem szól azonnal a felettesének, vagy nem megy orvoshoz. Önmagában az a tény, hogy ilyen esetben a dolgozó tovább folytatja a munkát, és csak a munkaidő letelte, az állapota esetleges […]