Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja


A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. augusztus 9-én (422. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7222

[…] (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1); h. számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1); i. fényképészet (TESZOR 74.20); j. textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11); k. a 210/2009. Korm. rendelet alapján folytatott vendéglátó-tevékenység (TESZOR 56). 90 százalékos költséghányadot azok a vállalkozók számolhatnak el, akik az adóév egészében kizárólag a 210/2009. Korm. rendelet alapján folytatott kiskereskedelmi tevékenységből szereznek árbevételt. Minden más tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó az általános, 40 százalékos költségátalányt számolhatja el a bevételei csökkentésére. A fordítási, tolmácsolási és a nyelvtanári tevékenység nem tartozik a kedvező költségek elszámolására jogosító tevékenységi körökbe, úgyhogy ebben az esetben a 40 százalékos költséghányadot kell alkalmazni, azaz a bevétel 60 százaléka a vállalkozó tényleges jövedelmének (adóalapjának) számít. A költségek levonása után fennmaradó rész lesz tehát a vállalkozó jövedelme, amely után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. A költségek ezzel teljes egészében elszámoltnak minősülnek, a bevételeket ebben az esetben nem lehet csökkenteni a különböző kedvezményekkel sem, amelyek a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást választó vállalkozások esetében egyébként az Szja-tv. 49/B. §-ának (6) bekezdése alapján elszámolhatók, van viszont egy nagyon kedvező szabály a személyi jövedelemadó számítására. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.48. pontja értelmében az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. 2022-ben ez 1 200 000 forint (200 000×12/2) adómentes jövedelmet jelent, amely egy 40 százalékos költséghányadot alkalmazó vállalkozó esetén pontosan 2 000 000 forint bevételnek, 80 százalékos költséghányad esetén 6 000 000 forint, 90 százalékos költséghányad esetén pedig 12 000 000 forint bevételnek felel meg. Az adómentes jövedelemrész után tehát nem kell megfizetni az adóelőleget, csak az ezt meghaladó jövedelem képezi a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleg alapját. Fontos tudnivaló viszont, hogy a szükséges feltételek megléte esetén az átalányadózó egyéni vállalkozó is érvényesítheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt is. A jövedelem megállapítása fontos, mert nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is ez alapján fizeti meg az átalányadózó vállalkozó azzal, hogy az adómentes rész a járuléknak és a szochónak sem alapja. A Tbj-tv. 40. §-a alapján viszont az egyéni vállalkozó járulékának alapja legalább a minimálbér, illetve abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege (2022-ben 260 000 forint). A fordítás, a tolmácsolás és legfőképpen a nyelvtanári tevékenység nagy valószínűséggel ebbe a körbe tartozik, tehát a vállalkozónak a havi 260 000 forint után akkor is meg kell fizetni a 18,5 százalékos járulékot, ha a jövedelme nem haladja meg az adómentes összeget. A 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése ugyanazon az elven működik, mint a járulék, csak itt a közteher minimális alapja a minimálbér, illetve jelen esetben a garantált bérminimum 112,5 százaléka, azaz 2022-ben havi 292 500 forint lesz. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell bonyolult könyvelési tevékenységet végeznie, de naprakész bevételi nyilvántartást köteles vezetni pénzforgalmi szemlélettel, ami azt jelenti, hogy a kiszámlázott bevétel akkor minősül tényleges bevételnek, amikor azt ki is fizették. A járulékalap meghatározásához pontosan tudni kell, hogy adott hónapban mennyi volt a vállalkozó jövedelme, és azt is, hogy a göngyölített jövedelem elérte-e már az adómentes részt. Például, ha a vállalkozó január hónapban 2 000 000 forintot számláz, amiből 1 200 000 forint jövedelme származik, személyi jövedelemadót nem fizet, hiszen a jövedelem összege pontosan megfelel az adómentes résznek, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót pedig nem a tényleges jövedelem, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.