Kiva alapjának meghatározása
Kérdés
A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. november 10-én (388. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6619
[…] jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,c) a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,d) a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.Ettől eltérően nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott (2. § 19. pontja) után érvényesíthető kedvezmény (2. § 20. pontja) éves összege.Az a) pont alapján tehát azokat a személyi jellegű ráfordításokat lehet adóalapként figyelembe venni, amelyek biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (Tbj-tv. 6. §) alapján kerülnek kifizetésre, és a Tbj-tv. 27. szakasza értelmében járulékalapot képeznek.A munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulék-alapja azonban nem minősül személyi ráfordításnak. Az Szt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. november 10-én (388. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6619
[…] jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,c) a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,d) a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.Ettől eltérően nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott (2. § 19. pontja) után érvényesíthető kedvezmény (2. § 20. pontja) éves összege.Az a) pont alapján tehát azokat a személyi jellegű ráfordításokat lehet adóalapként figyelembe venni, amelyek biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (Tbj-tv. 6. §) alapján kerülnek kifizetésre, és a Tbj-tv. 27. szakasza értelmében járulékalapot képeznek.A munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulék-alapja azonban nem minősül személyi ráfordításnak. Az Szt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
