szakértői
válasz
Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja
A válaszadás időpontja: 2020. október 27. (Társadalombiztosítási Levelek 387. szám, 6597. kérdés)
Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
...ha előfizetőnk: jelentkezzen be
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet, vagy- a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett - munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt - jövedelmet, ha az nem éri el az előző pontban meghatározott összegetkell figyelembe venni.Tehát, amennyiben az érintett személy Magyarországon biztosított, ám külföldön adózik, akkor a járulék-alapja az alapbér, de legalább (jelenleg) 362 600 forint. Ezen összeg tekintetében a jogszabály nem tartalmaz arányosítási lehetőséget a munkaidő, illetve egyéb kieső idő (pl. fizetés nélküli szabadság) tekintetében.Ugyanakkor a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a foglalkoztató a 27. § (1) bekezdése b) pontjának második alpontját alkalmazza (hiszen[…]
Figyelmébe ajánljuk
Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó...
Tovább a teljes cikkhezHelyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett...
Tovább a teljes cikkhezMilyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a...
Tovább a teljes cikkhezHelyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a...
Tovább a teljes cikkhez
Kérdésfeltevés
Főoldalra
A lap tetejére