Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa
Kérdés
Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. augusztus 6-án (362. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6150
[…] vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel. A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdésének h) pontja szerint pedig nem esik az 1. § (1)–(3) bekezdései szerinti adófizetési kötelezettség alá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.A Szocho-tv. 1. §-a sorolja fel azokat a jövedelmeket, amelyek után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség áll fenn.A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy az 1. § (1)–(3) bekezdései és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adó-fizetési felső határ).A törvény szövegezése tehát nem tesz említést arról, hogy kizárólag azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után megtörtént a szociális-hozzáj-árulásiadó-fizetés. Fentiek alapján tehát az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy részére az összevont adóalapba tartozó, különböző jogcímeken kifizetett jövedelmeit figyelembe kell venni az adófizetési felső határ számításánál, függetlenül attól, hogy azzal összefüggésben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Abban az esetben, ha az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy a munkaviszonyból származó jövedelme mellett osztalékban is részesül, akkor a munkabért is figyelembe kell venni az adófizetési […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. augusztus 6-án (362. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6150
[…] vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel. A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdésének h) pontja szerint pedig nem esik az 1. § (1)–(3) bekezdései szerinti adófizetési kötelezettség alá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.A Szocho-tv. 1. §-a sorolja fel azokat a jövedelmeket, amelyek után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség áll fenn.A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy az 1. § (1)–(3) bekezdései és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adó-fizetési felső határ).A törvény szövegezése tehát nem tesz említést arról, hogy kizárólag azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után megtörtént a szociális-hozzáj-árulásiadó-fizetés. Fentiek alapján tehát az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy részére az összevont adóalapba tartozó, különböző jogcímeken kifizetett jövedelmeit figyelembe kell venni az adófizetési felső határ számításánál, függetlenül attól, hogy azzal összefüggésben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Abban az esetben, ha az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy a munkaviszonyból származó jövedelme mellett osztalékban is részesül, akkor a munkabért is figyelembe kell venni az adófizetési […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
