Igazolatlan hiányzás
Kérdés
Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. december 18-án (350. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5949
[…] teljesítése alól. Ezek az alábbiak:– keresőképtelensége,– a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint– a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá– a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,– a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,– hozzátartozója halálakor két munkanapra,– általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,– önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,– bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,– a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá– munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra (pl. sztrájk, fizetés nélküli szabadság).A mentesülési esetek tovább bővíthetőek kollektív szerződésben. Kollektív szerződés az Mt. szerinti mentesülési esetektől csak a munkavállaló javára térhet el.Az Mt. alapján a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Ebből eredően a munkavállaló köteles haladéktalanul bejelenteni, ha valamelyik jogcím alapján mentesülni kíván a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a munkáltató kérésére a munkavállaló köteles hitelt érdemlően bizonyítani a mentesülésre okot adó körülmény fennállását.A munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés esetei közül egyesekre távolléti díj jár, míg másokra nem kap a munkáltatótól díjazást a munkavállaló. Közös viszont bennük az, hogy egy-aránt igazolt távollétnek minősülnek.Az igazolatlan távollét idejére – körülményeitől függetlenül – a munkavállalót munkabér nem illeti meg. A Tbj-tv. vonatkozó rendelkezése alapján az igazolatlan távollét idejére a munkavállaló e jogviszonya okán fennálló biztosítási jogviszonya szünetel, a szünetelés idejére az adott időszakban a munkavállaló e jogviszonya alapján nem lesz biztosított, nem szerez szolgálati időt, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Ebből következően, ha a munkavállaló a Tbj-tv. 16. §-ában foglalt valamely oknál fogva nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Ennek teljesítése érdekében be kell jelentkeznie a NAV-hoz. A munkáltatónak ugyanakkor a biztosítás szünetelésének időtartama alatt járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége nincs, a szünetelés tényét a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.Tekintettel arra, hogy a szünetelést a munkáltató jelenti be, a bejelentés tényéről, tartalmáról tájékoztatási kötelezettsége körében indokolt a munkavállalót tájékoztatnia annak érdekében, hogy a szünetelésből fakadó esetleges társadalombiztosítási kötelezettségeit teljesíthesse.Visszatérve az igazolatlan hiányzás lehetséges munkajogi jogkövetkezményeire, azon objektívnak mondható következményen túl, hogy a munkavállalónak erre az időre nem jár munkabér, a munkáltató – számba véve és mérlegelve […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. december 18-án (350. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5949
[…] teljesítése alól. Ezek az alábbiak:– keresőképtelensége,– a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint– a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá– a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,– a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,– hozzátartozója halálakor két munkanapra,– általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,– önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,– bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,– a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá– munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra (pl. sztrájk, fizetés nélküli szabadság).A mentesülési esetek tovább bővíthetőek kollektív szerződésben. Kollektív szerződés az Mt. szerinti mentesülési esetektől csak a munkavállaló javára térhet el.Az Mt. alapján a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Ebből eredően a munkavállaló köteles haladéktalanul bejelenteni, ha valamelyik jogcím alapján mentesülni kíván a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a munkáltató kérésére a munkavállaló köteles hitelt érdemlően bizonyítani a mentesülésre okot adó körülmény fennállását.A munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés esetei közül egyesekre távolléti díj jár, míg másokra nem kap a munkáltatótól díjazást a munkavállaló. Közös viszont bennük az, hogy egy-aránt igazolt távollétnek minősülnek.Az igazolatlan távollét idejére – körülményeitől függetlenül – a munkavállalót munkabér nem illeti meg. A Tbj-tv. vonatkozó rendelkezése alapján az igazolatlan távollét idejére a munkavállaló e jogviszonya okán fennálló biztosítási jogviszonya szünetel, a szünetelés idejére az adott időszakban a munkavállaló e jogviszonya alapján nem lesz biztosított, nem szerez szolgálati időt, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Ebből következően, ha a munkavállaló a Tbj-tv. 16. §-ában foglalt valamely oknál fogva nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Ennek teljesítése érdekében be kell jelentkeznie a NAV-hoz. A munkáltatónak ugyanakkor a biztosítás szünetelésének időtartama alatt járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége nincs, a szünetelés tényét a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.Tekintettel arra, hogy a szünetelést a munkáltató jelenti be, a bejelentés tényéről, tartalmáról tájékoztatási kötelezettsége körében indokolt a munkavállalót tájékoztatnia annak érdekében, hogy a szünetelésből fakadó esetleges társadalombiztosítási kötelezettségeit teljesíthesse.Visszatérve az igazolatlan hiányzás lehetséges munkajogi jogkövetkezményeire, azon objektívnak mondható következményen túl, hogy a munkavállalónak erre az időre nem jár munkabér, a munkáltató – számba véve és mérlegelve […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
