Felhasználási szerződés
Kérdés
Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. július 17-én (341. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5804
[…] személyt az egészségügyi szolgáltatás nem érinti, a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmének a számításánál azonban figyelembevételre kerül a 15 százalékos ekho alapjának a 61 százaléka.Nyugdíjas esetében az egészségügyi szolgáltatás szintén nem releváns, ugyanakkor a 11,1 százalékos ekho alapja nem képezi a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés alapját.Felhasználási szerződés esetén a jogok felhasználásának az ellenértékeként kifizetett díjazás nem járulék-alap, így az ebből származó jövedelem, azaz a költségekkel csökkentett bevétel után a kifizetőnek 19,5 százalékos ehót kell fizetnie, míg a magánszemélyt 15 százalékos szja terheli. Költségként tételesen, azaz számlával igazoltan maximum a megállapított díjazás 50 százaléka vonható le, számla nélkül pedig egy fix 10 százalékos költséghányad érvényesíthető. A személyes munkavégzésre tekintettel esetlegesen kifizetett díjazás esetében a biztosítási kötelezettséget az általános szabályok szerint kell elbírálni, és biztosítási kötelezettség megállapítása esetén a szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat megfizetni. Mivel semmilyen előírás sincs arra vonatkozóan, hogy a személyes munkavégzésre tekintettel kell-e, illetve milyen arányban kell díjazást elszámolni, szerencsésebb megoldás, ha erre tekintettel nem kerül sor kifizetésre.Mindezt egy 100 ezer forintos szerzői díjon illusztrálva:– […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. július 17-én (341. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5804
[…] személyt az egészségügyi szolgáltatás nem érinti, a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmének a számításánál azonban figyelembevételre kerül a 15 százalékos ekho alapjának a 61 százaléka.Nyugdíjas esetében az egészségügyi szolgáltatás szintén nem releváns, ugyanakkor a 11,1 százalékos ekho alapja nem képezi a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés alapját.Felhasználási szerződés esetén a jogok felhasználásának az ellenértékeként kifizetett díjazás nem járulék-alap, így az ebből származó jövedelem, azaz a költségekkel csökkentett bevétel után a kifizetőnek 19,5 százalékos ehót kell fizetnie, míg a magánszemélyt 15 százalékos szja terheli. Költségként tételesen, azaz számlával igazoltan maximum a megállapított díjazás 50 százaléka vonható le, számla nélkül pedig egy fix 10 százalékos költséghányad érvényesíthető. A személyes munkavégzésre tekintettel esetlegesen kifizetett díjazás esetében a biztosítási kötelezettséget az általános szabályok szerint kell elbírálni, és biztosítási kötelezettség megállapítása esetén a szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat megfizetni. Mivel semmilyen előírás sincs arra vonatkozóan, hogy a személyes munkavégzésre tekintettel kell-e, illetve milyen arányban kell díjazást elszámolni, szerencsésebb megoldás, ha erre tekintettel nem kerül sor kifizetésre.Mindezt egy 100 ezer forintos szerzői díjon illusztrálva:– […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
