Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. május 29-én (338. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5768

[…] feltételeket az 5/2003. ESzCsM rendelet szabályozza, mely a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szól. A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az e rendeletben felsorolt betegségek, illetőleg fogyatékosságok valamelyikében szenved. A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki. Korábban, évekkel ezelőtt egy konkrét listában fel voltak sorolva az ilyen igazolás kiadására jogosult orvosok név szerint, de a lista változásai annyira sűrűn követték egymást, hogy lehetetlen volt már követni, ezért a jogszabályt megváltoztatták. Most már kizárólag a kórházak, ambulanciák felsorolása történik, az azon belüli orvosok ebben már nem szerepelnek. A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosának, illetve a gyermeket ellátó szakorvosnak kötelessége lenne felhívni a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére. A?szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, három példányban állítja ki. Ezen igazolás egy példányának az illetékes kormányhivatalhoz történő benyújtásával kell igényelni a gyermek után járó emelt összegű családi pótlékot. Amennyiben a szakorvos ilyen igazolást kitölt, ez jogot ad a szülőnek, hogy gyermeke után gyermekgondozási segélyt is igényeljen, mégpedig a gyermek tizedik életévének betöltéséig?bezáró-lag. A?jogot adó betegségek, fogyatékosságok – melyet az említett rendelet szabályoz – nagyon széles kört ölelnek fel. Az anyagcsere, a kardiológiai vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek, vagy az érzékszervi, mozgásszervi, légzőszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. Ez természetesen csak példálózó felsorolás volt. Ezekben az esetekben lehet megigényelni az emelt összegű családi pótlékot, illetve a gyermekgondozási segélyt, amennyiben a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét. Más a helyzet akkor, ha a fiatal felnőtt már betöltötte ezt a kort. Ilyenkor a kérelmező saját jogán igényelheti az ellátást. Mégpedig abban az esetben, ha az orvosszakértői bizottságának szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett. Amennyiben a 18. életévét követően, esetleg évekkel később kérelmezi meg az emelt összegű ellátást – ebben az esetben nincs korhatára a […]