Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. május 10-én (298. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5068

[…] lehetnek családi pótlékra, vizsgáljuk hát egyenként, hogy jelen esetben a gyermek melyik alapján részesülhet saját jogán családi pótlékban. Ezekben az esetekben egy közös vonás van – ellentétben a korábban említettől -: az ellátás kizárólag annak a tanévnek a végéig jár, amelynek tartalma alatt az igénylő betölti a 20. életévét. Ebből következik, hogy a megállapításhoz és a folyósításhoz szükség van középiskolai, szakiskolai, tehát közoktatási intézményben folytatott tanulmányokra. Ellátást kaphat saját jogán az a személy, akinek mindkét szülője elhunyt. Mivel jelen esetben a gyermek a szüleivel rossz viszonyban van, ezért ezt a pontot is kizárhatjuk, mint ahogyan a következőt is. Családi pótlékot saját jogán igényelhet, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő, tehát egyedülálló szülője elhunyt. A következő két alpontot egyszerre is tárgyalhatjuk, mert mindkét esetben olyan személyről van szó, aki nem a vér szerinti szülei mellett nőtt fel. Saját jogán kaphatja az említett családtámogatási ellátást az, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, illetőleg akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. A kérdés feltevője ugyan nem határozta meg, hogy vér szerinti szülőkről lenne szó, de a gyámot az ember nem minden esetben nevezi szülőnek, főként ha rossz viszony áll fenn közöttük. A felsoroltakon kívül már csupán egy lehetséges ok van, mely alapján az ellátás saját jogon járhat. Családi pótlékra jogosult saját jogán az a nagykorú, tehát tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, és vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével nem él egy háztartásban, annak a tanévnek a végéig, amely tartalma alatt betölti a 23. életévét. […]