Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. március 18-án (255. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4340

[…] virágok értékesítéséből származó 250 ezer forint feletti bevétel nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, tehát azt a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékalapjaként sem lehet figyelembe venni. Ennek következtében a virágértékesítésből származó 250 ezer forintot meghaladó éves bevétel esetén az őstermelő járulékalapja 0 forint, kivéve ha magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalásáról tesz nyilatkozatot. A Tbj-tv. 30/A. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan, a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában tett nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 4 százalékos természetbeni és a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalékos nyugdíjjárulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál – tehát a 8 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező őstermelő a minimálbérnél, a 8 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező pedig az előző évi bevételének 20 százalékánál – magasabb összeg után fizeti meg. Nincs tehát szó arról, hogy annak a mezőgazdasági kistermelőnek, akinek az előző évi bevétele 8 millió forint alatt maradt, magasabb járulékalapként legalább a minimálbérnek megfelelően összeget kell választania. Az őstermelő a tetszése szerinti magasabb összeget választhatja járulékalapként, így a minimálbérnél kisebb összeg lehet, de arra figyelni kell, hogy a kötelezően előírt járulékalapnál – a bevétel 20 százalékánál – alacsonyabb nem lehet.Az első kérdésre tehát összegezetten az a válasz adható, hogy a kérdésbeli őstermelő 2013. évi, virágértékesítésből származó, 250 ezer forintot meghaladó bevétele nem vehető őstermelői járulékalapként figyelembe, és így 2014-ben ezen tevékenysége alapján vagy nincs járulékfizetési kötelezettsége, vagy – élve a választási lehetőségével – egy tetszése szerinti összeg után vállalja a járulékok megfizetését.A Tbj-tv. 5. §-a (2) bekezdésének i) pontjába foglalt rendelkezés értelmében biztosítottnak minősül a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve ha az egyéb jogcímen biztosított, vagy ha saját jogú nyugdíjas, illetve a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas. A mezőgazdasági őstermelő biztosítása az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig áll fenn [Tbj-tv. 10. § (3) bekezdése]. A hivatkozott szabályokban előírtaknak megfelelő őstermelő tehát minden további feltétel nélkül biztosítási jogviszonyban álló személynek minősül akkor is, ha pl. 2014-ben őstermelőként az előbbiek okán járulékfizetésre egyáltalán nem kötelezett, vagy ha nem vállalja a magasabb járulékalap után a járulékok fizetését. Ez egy sajátos helyzetet jelent, hiszen annak ellenére, hogy járulékot nem köteles fizetni, a biztosított őstermelő egészségügyi szolgáltatásokra jogosultsága megmarad. Ugyanakkor az őstermelő további társadalombiztosítási ellátásokra jogosultsága már attól függ, hogy köteles-e, illetve milyen járulékokat köteles fizetni. Például a 8 millió forint alatti előző évi bevétellel rendelkező mezőgazdasági kistermelő – hacsak nem választja a magasabb összeg utáni járulékfizetést – nem köteles 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot […]