Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. április 26-án (195. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3363

[…] szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések szerint kell a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát megállapítani, ha a jogosult tevékenysége nem tartozik az Mt. hatálya alá. Ha a biztosított nőt az illetékes orvos a szülés várható időpontját megelőzően terhesállományba veszi, a szülési szabadság kezdőnapja a terhesállományba vétel napja, mely lehet a szülés várható időpontját megelőző 28. nap bármelyike. Lényeges, hogy a terhességi-gyermekágyi segély időtartama nem haladhatja meg a 168 napot. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően a másik pénzbeli egészségbiztosítási ellátás a gyermekgondozási díj. Gyermekgondozási díjra az a biztosított anya jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 napi biztosítási idővel, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A 365 napi biztosítási időbe be kell számítani: – a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét, – a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot, és – a rehabilitációs járadék folyósításának az idejét. Mivel a levélíró nem tájékoztatott arról, hogy a mezőgazdasági őstermelő mikortól őstermelő, azt megelőzően mikortól meddig volt biztosítási jogviszonya, ezért jogosultságait elbírálni pontosan nem lehet. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ha a jogosultságok megállapíthatók is, sem a terhességi-gyermekágyi segély, sem a gyermekgondozási díj nem jár – többek között -, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. A leírtakból egyértelmű, hogy mindkét ellátásra való jogosultsághoz lényeges a biztosítási idő, ezért nézzük meg a mezőgazdasági őstermelők biztosításának feltételeit, az ő biztosításukra ugyanis speciális szabály vonatkozik. A mezőgazdasági őstermelő biztosításának elsődleges feltétele, hogy a már megszerzett szolgálati ideje és a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje, együttesen legalább 20 év legyen. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége – az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadásának napjáig, – a biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól, a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig, – gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától, a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Felhívjuk a figyelmet, hogy az őstermelői igazolvány csak az értékesítési betétlappal együtt érvényes. Ha az őstermelő a tárgyévre vonatkozóan nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját, nem biztosított. Megszűnik a biztosítás, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból, vagy a közös őstermelésből. Nagyon lényeges, hogy nem biztosított – többek között – az az őstermelői tevékenységet végző személy, aki egyéb jogcímen biztosított, kivéve ha munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (bedolgozói, megbízási szerződés alapján stb.) végez munkát, vagy választott tisztségviselő. Ebből következik, hogy ha az őstermelő munkaviszonyt létesít, vagy munkanélküli-ellátásban részesül, mint őstermelő erre az időtartamra nem biztosított. (Ennek a járulékfizetés szempontjából is van jelentősége.) […]