Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. január 14-én (251. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4290

[…] értelmezése alapján kialakult jogalkalmazói, ítélkezési gyakorlat értelmében a munkavállalót a jogorvoslati tájékoztatás elmulasztása miatt joghátrány nem érheti. Ebből következően, ha a munkáltató a jogszabályban előírt keresetindítási határidőre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem vagy részben tesz eleget, abban az esetben a munkavállaló jogszabálysértés nélkül terjesztheti elő a 30 napos keresetindítási határidőn túl a kereseti kérelmét, miután a régi Mt. más határidőt erre az esetre nem határoz meg, ezért lehetőség van a keresetlevélnek a 3 éves elévülési időn történő elő­­terjesztésére.A kialakult jogértelmezési, jogalkalmazói gyakorlat kiemeli a Ptk. 4. §-ában rögzített alapelv érvényesülését ebben az esetben, amelynek értelmében saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat (a munkáltató nem élvezhet jogvédelmet azon elv alapján, amelyeket maga szegett meg, azzal, hogy nem adott a jogszabályi előírásoknak megfelelő, teljes körű tájékoztatást a munkavállalónak).A kialakult jogalkalmazói, legfelsőbb bírósági gyakorlat a 4/2003. PJE jogegységi határozat értelmezése, alkalmazása tekintetében úgy foglalt állást, hogy abban az esetben van lehetőség a jogegységi határozat alkalmazására az igazolási kérelem előterjesztése elbírálásának körében, ha a munkáltató a régi Mt. 6. §-ának (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett. Ennek hiányában a 30 napos keresetindítási határidő nem kezdődik el, így annak elmulasztására és igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó szabályok alkalmazására nincsen lehetőség.Az Mt. 22. §-ának (5) bekezdése értelmében a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén 6 hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.Az Mt. 287. §-ának (1) bekezdése értelmében a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül kell előterjesztenia) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,d) a fizetési felszólítással, továbbáe) a 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkalkapcsolatos igény érvényesítése iránt.Az Mt. 287. §-ának (4) bekezdése értelmében a keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Az igényt érvényesítő igazolással élhet, ha a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja. Az igény 6 hónap elteltével nem érvényesíthető.Az Mt. 22. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése alapján megállapítható, hogy a munkáltatónak az igény érvényesítésének határidejéről kizárólag akkor kell az érintett munkavállalót írásban kioktatni, ha az igény érvényesítésének határideje az elévülési időnél rövidebb, ilyen igényeket tartalmaz többek között az Mt. 287. §-ának (1) bekezdése.Az Mt. 22. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket összevetve, értelmezve az Mt. 287. §-ának (1), (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekkel, megállapítható, hogy ha a munkáltató írásbeli nyilatkozata a jogorvoslat határidejéről nem rendelkezik, 6 hónap elteltével a jogorvoslat (igényérvényesítés) joga nem gyakorolható igazolási kérelem előterjesztése esetén sem.Az Mt. fentiekben […]