Egyházközség kifizetései
Kérdés
Fizethet-e havi rendszerességgel adómentes szociális segélyt egy filiaként működő katolikus egyházközség egyik hívének, akinek a rászorultságát az illetékes önkormányzat igazolta, de a lakóhelye nem az egyházközségben, hanem az anyaegyház székhelyén van? Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja az egyházközség a szentmisén részt vevő kántori teendőket ellátó személyeket, akik rendelkeznek egyéb jogviszonnyal, és alkalmanként kapják meg a járandóságukat? Kifizethető-e adómentesen a részükre járó jövedelem?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. július 10-én (221. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3792
[…] korlátot, így az mindaddig fennáll, amíg a létfenntartáshoz a külső segítségre szükség van. Ugyanakkor szociális segély esetén nemcsak az érintett személy jövedelmi helyzetét kell mérlegelni, hanem szociális körülményeit, vagyoni helyzetét, továbbá azt is, hogy az általa eltartott személyeknek milyenek a megélhetési viszonyai. Az Szja-tv. rendelkezései alapján tehát akkor részesíthető a kérelmező magánszemély szociális segélyben, ha a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, ha az anyagi helyzetében hirtelen tartós romlás következik be. Ilyen eset adódhat pl. balesetből adódó kórházi kezelés, illetőleg súlyos betegséghez köthető betegállomány, továbbá tartós orvosi kezelés (rehabilitáció) esetén, továbbá idesorolható az olyan eset is, amikor a magánszemély vagyonában keletkezett kár a napi megélhetést veszélyezteti, de előfordulhat egyéb, különösen méltányolható ok is. A rászorultságot kiváltó okoknak, indokoknak dokumentumokkal, igazolásokkal alátámasztottnak kell lenniük. Mindaddig adómentesen folyósítható a szociális segély, ameddig a szociális rászorultság ténylegesen fennáll. A jogszabály a segély összegszerűségére nézve nem tartalmaz előírást, azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének betartása mellett annak meghatározásakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a segély törvény által preferált célja a létfenntartás krízisének elhárítása, és nem az adófizetés elkerülése. A második kérdéssel kapcsolatosan az Egyház-tv., valamint az Szja-tv. idevágó szabályait kell segítségül hívni. Az Egyház-tv. 13. §-ának (2) bekezdése szerint az egyházi személy szolgálatát sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban látja el. Az Szja-tv. alkalmazásában egyházi személynek minősül az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít (Szja-tv. 3. § 40. pontja). E szabályok alapján tehát a kérdésben említett személy(ek) a kántori feladatokat elláthatják egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, illetve egyéb jogviszonyban is, emellett egyházi személynek minősülhetnek. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontja az adómentes juttatások körébe sorolja – egyebek mellett – az egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. július 10-én (221. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3792
[…] korlátot, így az mindaddig fennáll, amíg a létfenntartáshoz a külső segítségre szükség van. Ugyanakkor szociális segély esetén nemcsak az érintett személy jövedelmi helyzetét kell mérlegelni, hanem szociális körülményeit, vagyoni helyzetét, továbbá azt is, hogy az általa eltartott személyeknek milyenek a megélhetési viszonyai. Az Szja-tv. rendelkezései alapján tehát akkor részesíthető a kérelmező magánszemély szociális segélyben, ha a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, ha az anyagi helyzetében hirtelen tartós romlás következik be. Ilyen eset adódhat pl. balesetből adódó kórházi kezelés, illetőleg súlyos betegséghez köthető betegállomány, továbbá tartós orvosi kezelés (rehabilitáció) esetén, továbbá idesorolható az olyan eset is, amikor a magánszemély vagyonában keletkezett kár a napi megélhetést veszélyezteti, de előfordulhat egyéb, különösen méltányolható ok is. A rászorultságot kiváltó okoknak, indokoknak dokumentumokkal, igazolásokkal alátámasztottnak kell lenniük. Mindaddig adómentesen folyósítható a szociális segély, ameddig a szociális rászorultság ténylegesen fennáll. A jogszabály a segély összegszerűségére nézve nem tartalmaz előírást, azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének betartása mellett annak meghatározásakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a segély törvény által preferált célja a létfenntartás krízisének elhárítása, és nem az adófizetés elkerülése. A második kérdéssel kapcsolatosan az Egyház-tv., valamint az Szja-tv. idevágó szabályait kell segítségül hívni. Az Egyház-tv. 13. §-ának (2) bekezdése szerint az egyházi személy szolgálatát sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban látja el. Az Szja-tv. alkalmazásában egyházi személynek minősül az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít (Szja-tv. 3. § 40. pontja). E szabályok alapján tehát a kérdésben említett személy(ek) a kántori feladatokat elláthatják egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, illetve egyéb jogviszonyban is, emellett egyházi személynek minősülhetnek. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontja az adómentes juttatások körébe sorolja – egyebek mellett – az egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
