Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. november 8-án (207. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3546

[…] nem az ellátás megállapítását közvetlenül megelőző négy hónap keresetei, jövedelmei alapján kell meghatározni, hanem az egészségkárosodást megelőző négy hónap keresetei alapján. A két időpont közötti különbséget úgy a leg­egyszerűbb érzékeltetni, hogy amíg a megállapítás időpontja biztos, azt az igénylő jelöli meg (természetesen nem ideértve azt az esetet, ha ezt az időpontot az igénylő nem vagy rosszul jelöli meg), addig az ellátás megállapításához képest az egészségkárosodás időpontja bizonytalan lehet. Ezt úgy kell érteni, hogy az egészségkárosodás bekövetkezésének, kialakulásának időpontját egy orvosi bizottság véleményezi, mely időpont sok esetben korábbi, mint a megállapítás kért kezdő időpontja. A cb) alpontban meghatározott jogosultsági feltétel vizsgálata során az a négyhavi, járulékalapot képező tényleges jövedelem, illetőleg járulékalap vehető figye­lembe, amely után – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség állt fenn, majd e kereset, jövedelem összegét el kell osztani néggyel. Az így számított havi átlagot kell a folyósítás kezdőnapját magában foglaló hónapban ténylegesen elért (kifizetett) kereset, jövedelem összegével összehasonlítani. A keresetek összehasonlításánál a táppénzes időszak nem vehető figyelembe, hiszen a táppénz nem nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. Ezért a keresetvizsgálatnál az egészségkárosodás kezdő időpontját megelőzően addig kell "visszamenni", ameddig nem található négy olyan – nem feltétlenül egybefüggő – naptári hónap, amelyekben az igénylő havonként legalább egy naptári napra rendelkezik keresettel, jövedelemmel. A rokkantsági (és baleseti rokkantsági) nyugdíjra való jogosultsági feltételek előírásánál kereset, jövedelem: az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával - nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerinti azon ekhoalapot is, amely után a magánszemély 15 százalékos ekhót fizet. Keresőtevékenység – az 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési, munkavégzési kötelezettsége, joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló […]