Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. október 25-én (206. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3526

[…] munkavégzése alapján akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát (havi 23 400 forintot), illetve naptári napokra annak harmincadrészét (780 forintot). Az adószámos magánszemély esetében járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet, ilyen jövedelem hiányában a megbízási szerződésben meghatározott díjat kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § k) pont 1-2. alpontjai]. A járulékfizetés tekintetében döntő, hogy a magánszemély az adóelőleg levonását kéri vagy nem kéri a foglalkoztatótól, így az adóelőleg-nyilatkozat alapján két variáció lehetséges. Az első eset, amikor az adószámos magánszemély bevételéből a foglalkoztató nem állapít meg és nem von le adóelőleget. Ekkor a Tbj-tv. 4. § k) pont 2. alpontját kell alkalmazni, mely szerint ha a munkavégzést megbízási jogviszony alapozza meg, a szerződésben meghatározott díjat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. Az adóelőleg levonását kérő nyilatkozat hiányában – és ebből következően költségnyilatkozat hiányában – a kifizetőnek a jövedelemtartalom megállapítására nincs lehetősége, ezért ilyen esetben a szerződésben rögzített díj teljes összegét kell járulékalapnak tekinteni, és ennek figyelembevételével kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. Abban az esetben, ha az előzőek szerinti járulékalapot képező jövedelem alapján biztosítási kötelezettség nem állapítható meg, járulékfizetési kötelezettség sem merül fel. Ilyenkor azonban figyelemmel kell lenni az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésére is, mely szerint abban az esetben, ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani, a jövedelmet szerző magánszemély köteles 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni az összevont adóalapba tartozó, az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem – tehát a kiszámlázott bevétel teljes összege – után. A másik eset, amikor az adószámos magánszemély nyilatkozata alapján a bevételből a foglalkoztató megállapítja és levonja az adóelőleget. Ha a díjazás összege megalapozza a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettséget, akkor járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet – a magánszemély bevételéből a nyilatkozat szerinti költséghányaddal csökkentett jövedelemrészt – kell figyelembe venni. […]