Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. március 16-án (192. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3299

[…] pontja]. A 2008. január 1-je előtti igénybejelentés alapján megállapított járadék mellett keresőtevékenységet jelenleg is a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint lehet folytatni. E szabályok értelmében a járadékra jogosultság megszűnik, ha az igénylő rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne [Tny-tv. 30. § (1) bekezdése]. Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken. A keresetet pedig akkor kell lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha a keresetek közötti különbség legalább húsz százalék [Tny-tv. R. 18. § (1) és (3) bekezdései]. Ahhoz azonban, hogy a keresőtevékenységet, illetőleg a keresetet el lehessen bírálni, tudni kell, hogy azt milyen jogviszonyban - gazdálkodó család tagjaként, azaz a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagként, vagy foglalkoztatottként – végzi, illetve szerzi meg. Nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy mit is jelent mindez! A családi gazdaságban a családi gazdálkodó házastársa kétféle módon végezhet munkát: a családi gazdaság tagjaként nem foglalkoztatottként és foglalkoztatottként (alkalmazottként). A nem foglalkoztatottként közreműködő családtag mezőgazdasági őstermelőnek minősül az Szja-tv. 3. § 18. pontja alapján. Ekkor a Tbj-tv. 30/A. §-a értelmében a minimálbér alapulvételével köteles a foglalkoztatót terhelő 24 százalékos mértékű nyugdíj-biztosítási járulékot és 2 százalékos természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a biztosítottat terhelő 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 6 százalékos természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetni. Ettől eltérően, ha az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos mértékű – a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló – nyugdíjjárulékot köteles fizetni az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után. Amennyiben a családtagok a családi gazdaságban történő munkavégzésnek nem ezt a formáját választják, nevezetesen, hogy a családi gazdálkodó a házastársával munkaszerződést köt, akkor a házastárs foglalkoztatottnak (alkalmazottnak) minősül, és rá az általános szabályok vonatkoznak. Mindebből kérdezőnkre nézve az alábbi következtetések vonhatók le. Amennyiben a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként végez munkát (ehhez a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának kell őt a családi gazdaság tagjaként nyilvántartásba vennie), mezőgazdasági őstermelőnek minősül, s mint ilyen, csak évi 600 ezer forint feletti bevétel esetén kell őt keresőtevékenységet folytatónak tekinteni. (A családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak a bevételeket, és a költségek, ráfordítások összegét – a családtagok számával […]