Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. október 12-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3117

[…] bejegyzett lakóhelye vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség. A bedolgozó munkáját – eltérő megállapodás hiányában - saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő személyek segítségét is igénybe veheti. Természetesen csakis azokét, akik munkaviszony létesítésére jogosultak. Ez utóbbi azért került ilyen módon szabályozásra, mert tiltás esetén az ellenőrzés nem megoldható. A foglalkoztató a munka megkezdését megelőzően köteles a bedolgozó számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást megadni. A bedolgozó a munkát az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások szerint köteles végezni. A jogszabály azt nem magyarázza meg, hogy az elvárható gondosságon és szakértelmen mit kell érteni. A bedolgozói jogviszonyt kellőképpen kiveséztük, most következzék a kérdés második része, a gyermekgondozási segély. Kinek s milyen körülmények között jár ez a fajta szociális ellátás? Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 2. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, valamint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A szabályozás 2010. április 30-ig alapesetben a gyermek 3. életévének betöltéséig tette lehetővé az ellátás folyósítását. A változás a 2010. április 30. után született gyermekekre vonatkozik, tehát legelőször majd két év múlva érezteti hatását. Fontos tudni a fentieken kívül, hogy amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni az ellátás megszüntetésénél. Az imént felsoroltakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa – tehát a nagyszülő – is jogosult a gyermekgondozási segélyre. Ebben az esetben további feltétel, hogy a gyermek az első életévét betöltse, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történjék, valamint a szülők írásban nyilatkozzanak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek a nagyszülő részéről történő igénylésével. A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a leírt feltételek fennállása esetén is kizárólag akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Most, hogy mindezt tisztáztuk, rátérhetünk a lényegre. Jár-e a fent részletezett ellátás a fent részletezett jogviszony fennállása alatt? A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját. A keresőtevékenység a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytatható. A nagyszülőre vonatkozó szabályozás kicsit eltérő. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet kizárólag a gyermek hároméves kora után, és csakis napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ezek alapján megállapítható, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve, a gyermekgondozási segély igénybevétele mellett a bedolgozói jogviszonyon alapuló keresőtevékenység folytatható. Tehát leszögezhetjük, hogy a szülő a gyermek első, míg a nagyszülő a gyermek harmadik életévének betöltése után lehet bedolgozó, az ellátás folyósítása mellett. Annak, hogy a napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt az Mt. rendelkezései szerint, […]