Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. február 23-án (168. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2883

[…] tartós fogyasztási cikk vásárlására, a gyermek képességeinek fejlesztésére és jelentősebb vagyoni érték megszerzésére irányuló tevékenységek. Hangsúlyozom, a gyám önállóan ebben az esetben sem intézkedhet, mindenképpen ki kell kérnie a gyámhatóság engedélyét, majd ezt követően léphet ebbe az irányba. A Cst. és a Cst. R. a korábban említett jogszabályi kihívásoknak próbál megfelelni, ezért kellett több helyen módosítani, korszerűsíteni. E szerint a gyám, illetőleg az eseti gondnok a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek, vagy nagykorú személy után járó családi pótlék teljes összegét gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. Ettől eltérően a gyermekotthonban lévő gyermek vagy nagykorú személy után járó családi pótlék összegének kizárólag 50 százalékát kell az említett módon elhelyezni. Tehát a szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja a személyre szóló felhasználást. A gyermekotthon vezetője a családi pótlék összegének 50 százalékát az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja a személyre szóló felhasználást. Természetesen ezek a kitételek nem érvényesek abban az esetben, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. Ugyanis ebben az esetben a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani, felhasználásáról az említett szabályok figyelembevétele nélkül határozhat. A 2010. január 1-jét megelőző szabályozás még a következők szerint alakult. A gyermekotthonban nevelt, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek vagyonkezelői joggal felruházott gyámja, illetőleg vagyonkezelő eseti gondnoka kérheti a gyámhivataltól a családi pótlék zsebpénzre történő felhasználását a külön jogszabályban meghatározott mérték erejéig. Továbbá a gyámhivatal a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok bekezdés szerinti kérelmére engedélyezi a családi pótlék zsebpénz biztosítására történő folyamatos felhasználását. Ez, mint láttuk, pontosan szabályozva lett a gyermekvédelmi törvény által, ezért a Cst.-ből kikerült. Ehhez kapcsolódik, hogy az említett jogszabály pontosítja a családi pótlék felhasználását, valamint vissza is utal a gyermekvédelemről szóló szabályozásra, a következők szerint: a szociális intézményben elhelyezett gyermekre, nagykorú személyre tekintettel járó családi pótlék személyre szóló felhasználásának minősül a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre történő felhasználás. A gyermekotthonban, valamint a szociális intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után járó családi pótlék felhasználása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglaltak szerint történik. Nézzük meg az ismertetett jogszabályi háttér tükrében, mely esetben kinek és milyen mértékben kerül folyósításra a családi pótlék! Gyám, illetőleg eseti gondnok családi pótlékra jogosult, ha a gyermek a saját háztartásában van elhelyezve, a családi pótlékot részére kell megállapítani és folyósítani. Gyám, vagy az eseti gondnok családi pótlékra jogosult akkor is, ha a gyermek javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben van elhelyezve. A családi pótlékot ebben az esetben is részére kell […]