Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. február 9-én (167. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2859

[…] együtt élő élettársakra hátrányosabb szabályozást tartalmaz, mint az egyedülállókra, ezért házasság- és családellenes, az Alkotmány 15. §-át sérti. Az Szja-tv. ugyanis nem ismeri a családi adózás, vagy az úgynevezett házastársi felosztás (a házastársak jövedelmének összeadása, majd felezése, és az ennek alapján való adózás) intézményét, a jelen módosítás mégis áttöri a személyi adózás elvét, csakhogy éppen fordítva, mint a családi adó: a házasságban élők és a gyermeket együtt nevelők hátrányára. Aggályosnak tartották továbbá, hogy az intézkedést év közben vezették be, így azon keresők esetében, akik éppen most veszítették el eddigi magas keresetüket, a már nem létező jövedelmükből az ez évi adóbevalláskor lesznek kötelesek többletadót befizetni, így az intézkedés rájuk nézve valójában visszamenőleges hatályú. Ez sérti a jogalkotásról szóló törvényt, ami felveti a jogállamiság, jogbiztonság kérdését is. Úgy vélték, megállapítható az adatvédelmi követelmények megsértése is, azzal, hogy a foglalkoztatónak tudomást kell szereznie a magánszemély magánéletének legérzékenyebb változásairól, éspedig arról is, ha otthagyja a férje, felesége, majd mégis visszaköltözik, illetve ha egy adóéven belül többször is élettársat vált. Ily módon a sérelmezett szabályozás is sérti az Alkotmány több bekezdését. Az Alkotmánybíróság az indítványokat – tartalmi egyezőségükre, és az azokban foglalt azonos alkotmányjogi kérdésekre tekintettel - egyesítette, és egy eljárásban bírálta el. Az Alkotmánybíróság 2009. december 15-én elfogadott határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembevételét előíró rendelkezéseket, és azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, az arányos közteherviselés elvét sérti, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik. Megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összeszámítása, és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem lenne alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a személyi jövedelemadó hatályos rendszerében, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, a családi pótlék adóalapba vonása sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét. Az Alkotmánybíróság abból indult ki, hogy a gyermek tartására az Alkotmány alapján kötelezően fordítandó javak nyilvánvalóan csökkentik azt az összeget, amely felett a szülők együttesen, vagy külön-külön szabadon rendelkezhetnek. A szülő személyes adóteher-viselő képessége ezért nem azonos mértékű azoknak a magánszemélyeknek az adóteher-viselő […]