Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. május 5-én (150. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2587

[…] házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs; – kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő vizsgálatot is) miatt kiesett időre. A munkabér megtérítése szempontjából kötelező orvosi vizsgálatnak azt a vizsgálatot kell tekinteni, amin a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni. Ilyennek kell tekinteni a terhes nőnek a terhesség ideje alatt terhességgel összefüggő orvosi vizsgálaton történő megjelenését, ha a vizsgálaton történő megjelenésre csak munkaidő alatt van lehetőség. A beteg munkavállaló megvizsgálásához, rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat ideje a munkabér megtérítése szempontjából nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak. A távollét igazoltnak minősül ugyan ebben az esetben is, de díjazás nem jár erre az időre (lásd szintén MK 23. sz. állásfoglalás); – véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára; – a munkaszüneti nap miatt kiesett időre. A munkaszüneti napra akkor jár távolléti díj, ha az emiatt kieső időből kifolyólag keresetvesztesége lenne a munkavállalónak. Nincs keresetvesztesége a munkavállalónak a munkaszüneti nap miatt, ha az heti pihenőnapjára esik, amikor egyébként sem kellene munkát végeznie. Ezzel összefüggésben azonban meg kell jegyezni, hogy nem rendeltetésszerű a munkáltató munkaidő-beosztással összefüggő joggyakorlása, ha a nem általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pihenőnapjait mindig úgy osztja be, hogy azok a nem szombatra vagy vasárnapra eső munkaszüneti napokkal, valamint a szombatra vagy vasárnapra eső munkaszüneti napokkal is rendre egybeessenek. Ezzel ugyanis a munkáltató gyakorlatilag összességében meghosszabbíthatja a nem szombatra vagy vasárnapra eső munkaszüneti napok számával a munkavállalók által ledolgozandó, illetve a beosztásnál figyelembe vett munkanapok számát az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalókéhoz képest; – a rendes szabadság időtartamára; – a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére. A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár; – munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére, amennyiben más díjazás nincs előírva. Más díjazást ír elő az Mt. például állásidő esetén, vagy a felmentési idő vonatkozásában. A távolléti díj számításának alapjai: a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbér, rendszeres bérpótlékok, műszakpótlék, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékok. A távolléti díj számításának módja: a személyi alapbér és az előzőekben nevesített pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga. Amennyiben a munkavállalót nem illeti meg bérpótlék, műszakpótlék, nem végzett túlmunkát, akkor a személyi alapbére megegyezik a távolléti díjjal. Rendszeres bérpótlék Rendszeres pótlékokon azokat a pótlékokat kell érteni, amelyek munkavégzés esetén folyamatosan megilletik a munkavállalót (például nyelvpótlék, képzettségi pótlék, gépjármű-vezetői pótlék). Műszakpótlék A távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló – két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékát, – két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékát, – megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni. Kiegészítő pótlék Rendkívüli munkavégzés miatt kiegészítő pótlékot akkor kell számítani, ha a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra rendkívüli (munkaidő-beosztástól eltérő, illetve munkaidőkereten felüli) munkavégzést teljesített a munkavállaló. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon történt rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkavállalót a tárgyévet […]