Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. szeptember 2-án (134. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2306

[…] meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A bevételből levonható: – az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeg; – a szerzéssel kapcsolatos kiadás (illeték, ügyvédi költség stb.); – az értéknövelő beruházás igazolt költsége; – az értékesítéssel kapcsolatos kiadások (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.). Öröklés esetén az ingatlan megszerzésére fordított összegnek az ingatlan vagy vagyoni értékű jog esetén az illeték megállapításához meghatározott forgalmi értéket (nem a hagyatéki terhekkel csökkentett tiszta értéket) kell tekinteni. A felépítmény szerzési értékének a számlával igazolt építési költségeket kell tekinteni. Értéknövelő beruházásnak azt a szokásos piaci értéket növelő ráfordítást lehet tekinteni, amely – a 12/2001. Korm. rendelet szerint meghatározott korszerűsítés, vagy – az átruházást megelőző 24 hónapon belül, az értékesítés bevételének 5 százalékát meghaladó mértékben állagmegóvás céljából történt. Új építésű ingatlan esetén az építési költség nem értéknövelő beruházásnak, hanem szerzési értéknek minősül. A 2007-ben létrejött épített ingatlanok, bővítések bekerülési költségét, ha a jogerős használatbavételi engedély még 2008. január 1. előtt jogerőre emelkedett, még értéknövelő beruházásként lehet figyelembe venni. A bevételből a költségek levonása után megállapított jövedelem a szerzéstől az átruházásig eltelt időmúlás függvényében csökkenthető. A korábban lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás értékesítésekor a jövedelmet a lakáscélú kedvezmény alapjául szolgáló összeggel (ez megegyezik azzal az összeggel, amely után az adót a lakáscélú felhasználásra tekintettel nem fizették meg) meg kell növelni. Az így megállapított jövedelem lakás esetében a szerzés évében és az azt követő első évben történő átruházásnál a számított jövedelem 100 százaléka, a második évben 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben a 30 százaléka, az ötödik évtől nulla százaléka. A 2008-ban értékesített lakások esetén a jövedelemcsökkentés a következő: Szerzés éve Számított jövedelem csökkenése 2008. 0% 2007. 0% 2006. 10% 2005. 40% 2004. 70% 2003. 100% Ha egy ingatlanértékesítés bevételéből úgy kell jövedelmet meghatározni, hogy az ingatlannak több szerzési időpontja is van, akkor speciális módon kell a számításokat végezni. A bevételből (eladási árból) levonhatók azok a költségek, amelyek nem megoszthatók szerzési időpont szerint. Ezeket a törvény nevesíti: az értéknövelő beruházások, illetve az eladás költségei vonhatók le. Az így meghatározott korrigált bevétel tartalmazza az értékesítés jövedelmét és a szerzési értékeket, valamint a szerzéshez kapcsolódó költségeket. A szerzési költségek arányos megosztásával határozható meg a jövedelem. A 2008. év előtti építéshez, bővítéshez, újjáépítéshez csak egy szerzési időpont tartozhat, 2007. december 31-ét követően pedig az egyes használatbavételi engedélyek jogerőre emelkedésének időpontja, illetve a tényleges használatbavétel határozza meg a szerzési időpontokat. Ettől eltérően választható az az átmeneti rendelkezés, hogy a magánszemély a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint állapítsa meg az ingatlanértékesítés jövedelmét, ha három feltételnek megfelel: – az eredeti szerzés 2007. december 31. előtt történt, és – az épített ingatlanra 2008-2010 közötti jogerős használatbavételi engedély van, és – az átruházás a 2008-2010 évek között történik. Az átmeneti szabály alkalmazása esetén lakás értékesítésekor nem alkalmazható az új adóalap-számítási szabály, tehát az ingatlanértékesítésből származó jövedelem a szerzéstől számított 15 évig adóköteles. Nem alkalmazható a lakáscélú felhasználás szabálya sem. Példaként kitalált számokkal tekintsük át a jövedelem megállapítását: Esemény Év Érték/Ft Eredeti ingatlan szerzési értéke 2003 10 millió Lakóingatlan újjáépítési költsége 2008 15 millió Eladási költség 2008 1 millió Összköltség 26 millió Eladási ár 2008 30 millió 1. lépés: Korrigált bevétel meghatározása Bevétel 30 000 000 – Értéknövelő beruházás 0 – 2 éven belüli állagmegóvó munka, ha nagyobb, mint bevétel 5 százaléka  […]