Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. július 29-én (132. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2264

[…] lehetséges, ennek függvényében a kapott díjazás adó- és járulékvonzata is eltérő. Ha a munkavégzés során adóköteles jövedelme lesz a diáknak, akkor adóazonosító számmal (nem azonos az adószámmal!) kell rendelkeznie, mert a foglalkoztató csak ennek birtokában teljesíthet számára kifizetést. Ha a diáknak még nincs adóazonosító száma, a lakóhelye szerinti APEH-tól kell kérnie. Munkaviszony esetén a munkaszerződésben a személyi alapbér nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve annak a munkaidővel arányos része. A munkabér teljes összege adó- és járulékalapot képez. A diáknak fizetendő munkabérből a foglalkoztatónak le kell vonnia a személyijövedelemadó-előleget (a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint), az egyéni járulékokat (6 százalékos egészségbiztosítási járulékot, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék, 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és tagságra kötelezett pályakezdő lévén 8 százalék magán-nyugdíjpénztári tagdíjat), továbbá a 1,5 százalék munkavállalói járulékot. Értelemszerűen a kifizetett munkabér alapulvételével a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot is meg kell a munkaadónak fizetnie, valamint a diák után a havi 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az adóelőleg számítása során az adójóváírás a diákot is megilleti. A diák megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni mind az adóelőleg, mind a társadalombiztosítási járulékok megállapítása során. A megbízási díj költségekkel csökkentett része az adóköteles jövedelem, amelyből a személyijövedelemadó-előleget le […]