Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. október 16-án (114. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1966

[…] elveszíti. Háztartásban tartózkodónak kell tekinteni – több más esettel együtt – azt, aki kül- és belföldi tanulmányok folytatása okán tartózkodik a háztartáson kívül, például kollégiumban lakik. A háztartásban tartózkodó gyermekek közül sem lehet mindenkit figyelembe venni. Az alábbiakban nézzük azokat, akiket beszámíthatunk. Értelemszerűen azt, aki után a szülő családi pótlékban részesül, figyelembe kell venni a többi gyermek után járó ellátásban is. Emellett az a személy is figyelembe vehető, aki után nem a szülő, hanem saját maga részesül családi pótlékban. Ilyen lehet például a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg személy, aki az említett kor előtt az OOSZI (Országos Orvosszakértői Intézet) határozata alapján a munkaképességét legalább 67 százalékban elveszítette. A kérdésben említett gyermek felsőoktatási intézményben tanul. A családi pótlék összegének megállapításánál akkor lehet figyelembe venni, ha első főiskolai szintű alapképzésben vesz részt, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Tehát, aki másoddiplomája miatt végzi a főiskolát, egyetemet, már figyelembe vehető személy nem lehet. A szülő az igény bejelentésekor, továbbá az ellátás folyósítása alatt minden év szeptember 30-ig köteles hivatalos igazolással jelezni a hallgatói jogviszony fennállását. Az ügyintézők részére azonban azt tanácsolom, hogy a félévente figyeljenek oda a hallgatói jogviszony fennállására, mivel, mint tudjuk, főiskolán, egyetemen minden félévre külön-külön beiratkozás szükséges, és így egy félév kihagyása miatt gyorsan jogalap nélküli kifizetés […]