Könyvvizsgáló jogállása
Kérdés
Egy részvénytársaság könyvvizsgálója lehet-e egy olyan kft.-nek a könyvvizsgálója is, amelyben az rt.-nek 95 százalékos tulajdonrésze lesz?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. szeptember 19-én (89. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1543
[…] társaság legfőbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztott taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások, vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása. Külön törvény a társasági könyvvizsgáló újraválasztását kizárhatja. A könyvvizsgálói megbízás elfogadásának az minősül, ha a könyvvizsgáló megválasztását követő 90 napon belül megbízási szerződést köt a gazdasági társaság ügyvezetésével. A határidő eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik, és a legfőbb szervnek másik könyvvizsgálót kell választania. A könyvvizsgálóra vonatkozó további speciális rendelkezéseket az új Gt. korlátolt felelősségű társaságra, valamint a részvénytársaságra vonatkozó fejezetei nem tartalmaznak. A könyvvizsgálókra, a könyvvizsgálói tevékenységre, a könyvvizsgálat kötelező igénybevételére vonatkozó további előírásokat a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény (Tv.), valamint az Szt. rendelkezései tartalmaznak. A Tv. 26. § (2) bekezdése értelmében e törvény alkalmazásában könyvvizsgálói tevékenység: – a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, – a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési, záradékolási feladatok ellátása, – a könyvvizsgálók más törvényben meghatározott feladatának elvégzése. A Tv. 27. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgáló által ellátható egyéb kiegészítő tevékenységek: – a gazdálkodó szervezetek működésének átvilágítása, értékelése, – a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve – a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is, – számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás, – egyszeres és kettős könyvvezetés. A Tv. 29. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a kamarai tag – annak érdekében, hogy szakmai függetlenségét megőrizze – nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását. A kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység során jelentésének készítésekor független szakértőként köteles eljárni. A kamarai tag könyvvizsgálói tevékenységre megbízást csak akkor fogadhat el, ha az nem veszélyezteti a független véleményalkotást. A kamarai tagot könyvvizsgálói tevékenysége során véleményalkotásában megbízója vagy munkáltatója – kivéve a bejegyzett könyvvizsgálói társaság szakmai vezetését, figyelemmel a 30. § (3) bekezdésében foglaltakra is – nem utasíthatja, és senki nem befolyásolhatja. A független véleményalkotást veszélyezteti, ha – a megbízó a kamarai tag közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] vagy élettársa, – a kamarai tagnak a megbízóval – könyvvizsgálói megbízáson kívüli – üzleti, érdekeltségi kapcsolata áll fenn, – a kamarai tag, vagy a könyvvizsgáló társaság más tagja a megbízó könyveinek vezetésében maga is részt vett. A kamarai tag csak a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál vagy más kamarai tagnál, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál állhat munkaviszonyban, a 6. § (1) bekezdésben szabályozott eset kivételével. A kamarai tag nem vállalhat könyvvizsgálói tevékenységet, ha az a közeli hozzátartozói vagy üzleti kapcsolatból adódóan összeférhetetlen, vagy […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*