Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 4-én (85. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1488

[…] rendelkezés értelmében rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. A Tny-tv. 27. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha az igénylő a 26. §-ban meghatározott napon munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől – munkaviszonyban már nem áll, és táppénzen, baleseti táppénzben nem részesül, vagy – munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy – ténylegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik. A Legfelsőbb Bíróság MK 74. sz. kollégiumi állásfoglalása értelmében a munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, amelyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas munkavállalót megilletik. Az állásfoglalás szerint a munkaviszonyban álló nyugdíjas nyugdíjára vonatkozó rendelkezések nem érintik a munkaviszonyban álló nyugdíjas e jogviszonyából eredő jogait, a munkaviszonnyal kapcsolatosan ugyanis tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között, többek között koruk és minden egyéb ügyre nem tartozó körülmény miatt [Mt. 5. § (1) bekezdés]. Ezért a munkaviszonyból eredő jogok a munkaviszonyban álló nyugdíjast ugyanúgy megilletik, mint az azonos feltételek mellett foglalkoztatott nem nyugdíjas munkavállalókat. A kollégiumi állásfoglalásban foglaltak értelemszerűen irányadóak a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas közalkalmazottakra is. A Legfelsőbb Bíróság MK 19. sz. kollégiumi állásfoglalása értelmében a munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. A kollégiumi állásfoglalás értelmében az Mt. 130. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben alap és esetleg pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg. Az alapszabadság és a pótszabadság tekintetében az Mt. olyan korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, amely szerint az alapszabadság és a pótszabadság csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót illetné meg. A részmunkaidőre alkalmazott munkavállalók szabadságára való jogosultsága pedig kifejezetten következik a hátrányos megkülönböztetés tilalmából (Mt. 5. §). A kollégiumi állásfoglalásban foglaltak értelemszerűen irányadók a közalkalmazotti jogviszonyban, részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottakra is. A Kjt. 56. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a közalkalmazottat az "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi 20 munkanap, az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban és a 79/C §-ban említett munkakör betöltése esetén évi 21 munkanap alapszabadság illeti meg. A Kjt. 57. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. A Kjt. 61. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve az állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján ("A"-tól "J"-ig terjedő) fizetési osztályokba tagozódnak. A Kjt. 63. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. A Kjt. 62. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok 14 fizetési fokozatot tartalmaznak. A Kjt. 64. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a közalkalmazott fizetési fokozatát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A §-ban foglaltakat kell alkalmazni. A Kjt. 87/A §-ában foglalt rendelkezések értelmében fizetési fokozatba sorolásánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell figyelembe venni: – a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, ösztöndíjas […]