Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. január 24-én (74. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1298

[…] tevékenységet folytat) és/vagy – a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött vállalkozási szerződés és/vagy megbízási (felhasználási) szerződés alapján került sor. Egyéb korlátozások A fent említett jogviszonyokból származó bevételek külön-külön vagy együtt sem haladhatják meg az adóévben az ekho-törvényben meghatározott összeghatárt. Ez az összeghatár: – évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély ekho-n kívüli tevékenysége révén szerzett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét; – e feltétel hiányában az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel; – nyugdíjas esetében – az előző pontban foglaltaktól függetlenül – évi 25 millió forint, azzal, hogy ha az érintett áfa fizetésére kötelezett, akkor az összeghatáron az áfával csökkentett bevétel értendő. A 25 milliós összeghatárt csökkenti az a bevétel, – amelyet az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemélynek az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie; – amely az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekho-t választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut. Az ekho alapja A magánszemély azon – áfakötelezettség esetén általános forgalmi adóval csökkentett – bevétele, amelyre az ekho szerinti adózást választotta. Az ekho alapja: a munkavállaló azon bevétele – csökkentve az áfával –, mely vonatkozásában ekho-ra vonatkozó nyilatkozatot tett. Az ekho mértéke – a kifizető esetében 20 százalék, míg – a magánszemély 15 százalékot fizet, melyet a kifizető levon tőle. A fent említett 15 százaléktól eltérően 11 százalék ekho terheli azt a magánszemélyt, aki – nyugdíjas, vagy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, – vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételének 50 százalékát figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette. Ha a kifizetéssel a magánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az ekho-alapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekho-alap fennmaradó részére alkalmazható a 11 százalékos ekho-mérték. (Túlfizetés, túlvonás esetén a 4 százalék a nyugdíjjárulékra vonatkozó szabályok szerint igényelhető vissza.) Az ekho fizetésével kiváltott kötelezettségek – A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék; – A biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj); – A kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó. Fentiek alapján a megfizetett ekho – 11 százalékos része személyi jövedelemadónak, – 4 százalékos része pedig – kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette – a nyugdíjjáruléknak (magán-nyugdíjpénztártag magánszemély esetében az ekho-alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekho-alap 3,9 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak) minősül, míg a kifizetőt terhelő ekho-ból az ekho-alap – 11 százaléka egészségbiztosítási járuléknak, – 9 százaléka pedig nyugdíjbiztosítási járuléknak tekintendő. Az ekho-t választó munkavállaló <br> társadalombiztosítási jogállása A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai nem illetik meg, tekintve hogy 4 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A nyugdíj megállapításánál keresetként kell figyelembe venni az ekho-alap 50 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék. Az ekho és személyi jövedelemadó Az Szja-tv. alkalmazásában a magánszemély által jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek. A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekho-t fizető egyéni vállalkozó magánszemély az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel. Az ekho-alapként figyelembe vett bevétele egészét az Szja-tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelme megállapításánál be kell számítani. A kifizetőnek az ekho alapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont, megfizetett ekho-ról a magánszemély részére a kifizetéssel egyidejűleg igazolást kell adnia. Az ekho jogosulatlan választásának következményei Amennyiben a magánszemély bármely ok miatt nem volt jogosult az ekho választására: – a bevétel ekho-alapnak tekintett részét a személyijövedelemadó-kötelezettség […]