Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. augusztus 30-án (65. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1137

[…] minősülő – önellenőrzési pótlék is mérsékelhető. A fizetési kedvezményekre (adómérséklésre, fizetési könnyítésre) irányuló kérelmek elbírálása során követendő eljárás A törvény külön méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) az adójogszabályokban meghatározott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (bevallás, fizetési kötelezettséget megállapító jogerős adóhatósági határozat, az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás) alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére, összefoglaló néven: fizetési kedvezményére irányuló kérelem. A fizetési kedvezmény iránti kérelmek elbírálása során fel sem merül a szankciók megállapításánál irányadó körülmények vizsgálata, mivel ennek a törvény rendelkezései értelmében a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már meg kellett történnie. Mérséklés, elengedés, fizetési halasztás, illetve részletfizetés engedélyezése ebben az esetben kizárólag kérelemre történhet. A kérelem előterjesztésére jogosult az adózó [értve ezalatt a magán-nyugdíjpénztári tagdíj (illetve annak szankciói) tekintetében a munkáltatót], az Art. 35. § (2) bekezdése szerinti adó megfizetésére kötelezett személy, az Art. 14. § (4) bekezdése alapján a felszámoló, a végelszámoló, az Art. 8. § szerinti adózási ügyvivő és az Art. 9. § szerinti pénzügyi képviselő. A végrehajtási eljárásban lefoglalt követelés kötelezettje, valamint az adótartozás megfizetésére az Art. 153. §-a alapján határozattal kötelezett személyek fizetési kedvezményi kérelem benyújtására nem jogosultak. Az e személyek által benyújtott kérelmeket az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. Amennyiben a kérelem benyújtására jogosultak nem személyesen járnak el, illetve személyesen el sem járhatnak (például a kiskorúak) az Art. 7. § (1)–(2) bekezdései szerinti képviselő terjesztheti elő a kérelmet. A kérelmek elbírálásánál körültekintően kell eljárni, alaposan mérlegelve a törvényben meghatározott feltételek fennállását. Az elsőfokú adóhatóság a tényállás tisztázásánál jellemzően a következő bizonyítási eszközökkel élhet: a) adózó kérelmében előadott és okiratokkal alátámasztott jövedelmi, vagyoni, szociális körülményeivel, illetve gazdasági tevékenységével kapcsolatos adatok, b) a hivatalból rendelkezésre álló adatok: – bevallások, – végrehajtással kapcsolatos információk, – adóalanyi nyilvántartás, ezen belül különösen az adóalanyi hierarchiatérkép, – a tartozás keletkezésével kapcsolatos előzményi iratok; c) egyéb okiratok: – cég-, ingatlan- és gépjármű-nyilvántartási adatok; – az adós által kitöltött és okiratokkal alátámasztott vagyoni, szociális és jövedelmi viszonyait, illetve gazdasági tevékenységét bemutató adatlap, – szükség szerint a gazdálkodószervezet főkönyvi kivonata; d) helyszíni szemle, e) indokolt esetben környezettanulmány kérése a magánszemély (egyéni vállalkozó) adózó lakóhely szerinti polgármesteri hivatal illetékes szervétől. Adómérséklés A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással és befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget e jogszabályi rendelkezések alapján nem lehet mérsékelni. Adót (tőketartozást) csak magánszemély kérelmező esetén lehet mérsékelni (elengedni), a magánszemélyt terhelő járulék-, magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás és ennek késedelmi pótléka kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adós esetében sincs jogszabályi lehetőség. Jogi személyek és egyéb szervezetek ügyében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére (elengedésére) nyújt lehetőséget. Magánszemély adózónál azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel kell elbírálni. Amennyiben a kérelmező a megélhetés súlyos veszélyeztetettségére hivatkozik, úgy az Art. 134. § (1) bekezdése, ha a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése a kérelem indoka, az Art. 134. § (3) bekezdése az irányadó. Utóbbi esetben kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség kivételes méltányosság keretében. Amennyiben a vállalkozási tevékenységet végző magánszemély kérelmében a megélhetés súlyos veszélyeztetettségére és a gazdálkodási tevékenysége ellehetetlenülésére egyaránt hivatkozik, előbb az Art. 134. § (3) bekezdésében megfogalmazott törvényi feltétel fennállásának, illetve hiányának a vizsgálata indokolt. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása, így különösen a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülésének veszélye a törvény szerinti indok. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen. A megélhetés súlyos veszélyére lehet következtetni akkor, ha az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre eső jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét nem haladja meg, és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülmények is tükrözik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy méltányosság csak ilyen alacsony jövedelem esetén gyakorolható. Magasabb összegű jövedelem is megalapozhatja a méltányosság gyakorlását, amennyiben a jövedelmi és az egyéb vagyoni viszonyokat összevetve a tartozás nagyságrendjével, annak teljes összegű megfizetése a megélhetést súlyosan veszélyeztetné. A mérlegeléskor figyelembe kell venni a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsiköltségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, az egyéb kötelezettségek, tartozások összegét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan fogyatékos, beteg családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésénél az adós és a vele közös háztartásban élők jövedelmi és vagyoni viszonyait együttesen kell figyelembe venni. A vagyoni viszonyok mérlegelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyontárgyak az átlagos életkörülményhez nélkülözhetetlen vagy az azt meghaladó körbe tartoznak-e. A lakhatás elvesztése a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének körébe tartozik. Ezért az egyéb feltételek fennállása esetén a méltányosságot általában megalapozhatja, ha megállapítást nyer, hogy az adós és családja csak a lakhatásául szolgáló (jogos lakásigényét meg nem haladó) lakóingatlannal rendelkezik. A mérlegelésnél indokolt figyelembe venni az elért, de nem adózott jövedelmet is (ilyen lehet pl. nyugtaadási kötelezettség többszöri elmulasztása, amely a bevétel és ezzel a jövedelem eltitkolását valószínűsíti). Célszerű figyelmet fordítani arra is, hogy a jövedelmi és vagyoni viszonyokról rendelkezésre álló információk nincsenek-e feltűnő és fel nem oldható ellentétben egymással. A gazdasági ellehetetlenülés vizsgálatánál különösen az alábbiak figyelembevétele indokolt: a) az eredeti kötelezettség keletkezésének időpontja (régóta fennálló tartozás esetén az adózó mutatott-e fizetési szándékot, illetve kísérelt-e meg az adóhatóság végrehajtást), b) a tartozások fennállása alatt volt-e adózónak korábban mérséklési kérelme, kapott-e egyéb fizetési könnyítést, c) az adózó gazdasági tevékenységének eredményessége az elmúlt két év alapján (bevallási és mérlegadatok összevetése, aktív és passzív vagyon, adósminősítés), d) részes-e az adózó más vállalkozásokban, illetve az adótartozás keletkezése óta átadott-e ingyenesen más vállalkozás részére vagyont (ideértve az adótartozás mértékéhez képest jelentősnek tekinthető alapítványi befizetéseket, közérdekű kötelezettségvállalásokat), e) folyik-e az adózó ellen csőd-, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt áll-e, f) adózó kötelezettségeinek és követeléseinek összevetése alapján van-e lehetőség mérséklés esetén a gazdálkodás helyreállítására. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével […]