Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt
Kérdés
Egy munkáltató próbaidő alatt megszüntette a munkavállalója munkaviszonyát, és az utolsó munkában töltött napon a bért kifizette részére, valamint kiadta kilépőpapírjait. A munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordult, és jogellenes megszüntetés miatt kérte munkaviszonya visszaállítását arra való hivatkozással, hogy a felmondást írásban nem közölte a munkáltató. Mit tehet ebben a helyzetben a munkáltató akkor, ha a munkavállalót semmi esetre sem szeretné tovább foglalkoztatni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. május 31-én (60. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1056
[…] megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót – kérelmére – eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Nem alkalmazható ez utóbbi rendelkezés, ha a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe, illetve felmondási védelembe ütközik, vagy ha a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselőre előírt munkajogi védelemben részesülő munkavállaló munkaviszonyát az Mt. 28. § (1) bekezdésébe, illetve az Mt. 96. §-ba ütköző módon szüntette meg. Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló legalább két, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságát) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságoknak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. A munkavállalót, ha a munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg, megilleti továbbá a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében a munkáltatónak a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezése mellőzésére vonatkozó kérelme nem köti a bíróságot, ebben az esetben a továbbfoglalkoztatás […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. május 31-én (60. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1056
[…] megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót – kérelmére – eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Nem alkalmazható ez utóbbi rendelkezés, ha a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe, illetve felmondási védelembe ütközik, vagy ha a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselőre előírt munkajogi védelemben részesülő munkavállaló munkaviszonyát az Mt. 28. § (1) bekezdésébe, illetve az Mt. 96. §-ba ütköző módon szüntette meg. Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló legalább két, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságát) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságoknak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. A munkavállalót, ha a munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg, megilleti továbbá a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében a munkáltatónak a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezése mellőzésére vonatkozó kérelme nem köti a bíróságot, ebben az esetben a továbbfoglalkoztatás […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
