Utazási költségtérítés közterhei
Kérdés
A költségvetési törvény módosítása szerint a munkába járás juttatás feltételei, illetve a helyi utazási bérlet adókötelezettsége változott. Pontosan hogyan kell érteni a változásokat? Továbbra is lehet a bérlet 100 százalékát adómentesen adni? Mindenkinek kötelező ingyenes helyi bérletet juttatni?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. február 22-én (53. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 955
[…] bizonylattal elszámol a munkáltatónak. Ennek több esete lehetséges: A dolgozó a saját nevére szóló számlával igazolja a jegy vagy bérlet vásárlását. A számla a munkáltató nevére szól, annak ellenében téríti az utazási költséget. A dolgozó leadja az utazási bérletet, és a bérleten szerepel az utazási igazolványának a száma is. Busszal történő utazáskor a buszbérletre vagy buszjegyre az utazási igazolvány számát kell ráírni. Ha a dolgozónak nincs utazási bérlete, csak valamelyik számlás megoldás mentesít az adózás alól. Vonatbérlet, illetve vonatjegy esetén utazási igazolványnak a személyi igazolvány minősül, ezért a jegyre, bérletre annak a számát kell felírni. Ha a munkáltató nem vállalja a bizonylattal történő igazolás többletterhét, akkor az utazási költségtérítést nem tudja adómentesen kifizetni a magánszemélynek. A magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerez. Helyi utazási bérlet közterhei Újdonság 2005-től, hogy a munkáltató által biztosított helyi utazási bérlet juttatásának egy része adómentességet élvez. Az adómentesség feltétele, hogy a helyi utazási bérletet a munkáltató nevére szóló számlával vásárolják meg. A jelenlegi értelmezés szerint feltétel az is, hogy a munkáltató a bérletet teljes egészében ingyenesen adja a dolgozójának, tehát a bérlet árának egy részét se téríttesse meg. Az adómentességhez három lehetőség közül lehet választani, azonban a választott módszertől adóéven belül egy-egy dolgozó esetében nem lehet eltérni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes dolgozók más-más módszer alapján juthatnak az adómentes juttatáshoz. Ugyanakkor nem feltétel, hogy a juttatásban valamennyi dolgozó részesüljön, ezért a munkáltató a dolgozók egy részét kizárhatja a helyi bérlet juttatásából. A választási lehetőségek a következők: Ha a dolgozó étkezési juttatásban nem részesül, akkor a helyi utazási bérlet árából havi 2000 forint érték adómentes. Ha a dolgozó kizárólag készétel fogyasztására jogosító utalvány formájában kap étkezési juttatást, akkor az étkezési juttatás és a helyibérlet-juttatás együttes értékéből 6000 forintnyi érték adómentes. Ha a dolgozó "melegétkeztetés" formájában jut étkezési juttatáshoz, akkor a helyibérlet-juttatással együtt összesen 10 000 forint érték adómentes. E meglepő szabályozásnak az az értelme, hogy az étkezési juttatás és a helyibérlet-juttatás egymás között "átjárható", tehát a munkáltató megteheti azt, hogy 1000 forint "hidegétkezésre" jogosító utalvány mellett a helyi bérlet juttatásából 5000 forintot adómentesként kezel. Megteheti azt is, hogy a dolgozónak 5000 forintért ad "hidegétkezésre" jogosító utalványt – átlépve ezzel a "hidegétkezésnél" egyébként érvényes 4000 forintos adómentességi határt –, és a bérletjuttatásból 1000 forintot tekint adómentesnek. Ha a kétféle juttatás értéke az adómentességen túlnyúlik, akkor adóköteles természetbeni juttatás címén a munkáltatónak keletkezik adófizetési kötelezettsége. A jogalkotó rendelkezett arról az esetről is, ha a bérlet érvényességi ideje nem naptári hónapra szól, mert ekkor […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*