Távmunkavégzés szabályai


Mit jelent pontosan a távmunka fogalma, és milyen teendői vannak a munkáltatónak az ilyen jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. szeptember 28-án (44. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 785

[…] §-ban foglalt rendelkezések értelmében a munkaszerződésnek – az általános feltételeken kívül – kötelezően ki kell terjednie a távmunkásként történő foglalkoztatás tényére, a felek közötti munkaviszonyból származó jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével összefüggő kapcsolattartás feltételeire, valamint a távmunkavégzéssel összefüggésben felmerülő szükséges és indokolt költségek elszámolásának munkáltató általi megtérítésének módjára. Fennálló munkaviszony esetén – hasonlóan a részmunkaidős, illetőleg a határozott idős foglalkoztatáshoz – a munkavállaló jogosult arra, hogy a hagyományos munkavégzésről a távmunkára, illetőleg a távmunkáról a hagyományos munkavégzésre történő áttérést kezdeményezze a munkáltatónál. Mivel ez a munkaszerződésnek a felek közös megállapodásával létrejövő módosítása útján történhet, a munkáltató az ajánlatot nem köteles elfogadni, azt azonban – tekintettel a törvényben meghatározott szempontokra – mérlegelnie kell, és döntéséről 15 napon belül írásban köteles értesíteni a munkavállalót. Figyelemmel arra, hogy a döntését mérlegelési jogkörében hozta meg, azt az Mt. 6. § (3) bekezdése alapján indokolnia nem kell. A rendelkezések értelmében, ha a távmunkához a munkaeszközt, informatikai eszközt a munkáltató adja, egyúttal meghatározhatja, hogy azt a munkavállaló mely tevékenységre nem használhatja. Ha – eltérő megállapodás esetén – az eszközt nem ő, hanem a munkavállaló, vagy harmadik személy bocsátja rendelkezésre, a munkavállaló köteles a munkáltatót a munkaszerződés megkötésével (módosításával) egyidejűleg tájékoztatni a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól. A rendelkezések értelmében a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatban minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak megad. Helyben szokásos módon történő tájékoztatásnak tekintendő az elektronikus eszközzel történő tájékoztatás is. A munkáltató köteles a távmunkát végző munkavállalónak biztosítani a működési rendre vonatkozó szabályok megtartása mellett a területére történő belépést és az ott-tartózkodást. Az Mt. 192/G. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a munkáltató és a munkavállaló az Mt. 104. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően írásban megállapodhatnak, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. A munkáltató a munkavégzési kötelezettség alapján ellátandó feladatot a távmunkát végző munkavállaló rendes munkaidejének mértékére figyelemmel állapítja meg, különös tekintettel a munkáltatónál a távmunkát végző munkavállalóval azonos, vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, ilyen munkavállaló hiányában az érintett szakmában dolgozók által elvégzett munka természetére, mennyiségére, a szükséges fizikai vagy szellemi erőfeszítésre. Teljesítménybér megállapítása esetén a munkáltatónak megfelelően alkalmaznia kell az Mt. 143. §-ában foglalt rendelkezéseket is. A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés során a munkáltató nem tekinthet be a távmunkát végző munkavállalónak a munkavégzéshez használt információtechnológiai és informatikai eszközön tárolt, a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel össze nem függő adataiba. Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a távmunkát végző munkavállaló, valamint a munkavégzési helyként szolgáló ingatlant használó más személy számára indokolatlan és aránytalan terhet, tekintettel személyi, családi és egyéb körülményeire. A munkáltató meghatározhatja, hogy a munkavégzéshez az általa juttatott információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszközt a távmunkát végző munkavállaló mely tevékenységre nem használhatja. Az Mt. 193. §-ában foglalt rendelkezések értelmében eltérő megállapodás hiányában a távmunkát végző munkavállaló a munkaidő beosztását, felhasználását maga jogosult meghatározni. Ha a munkaszerződés a távmunka vonatkozásában módosításra kerül, a munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaszerződés-módosítás időpontja a munka- és pihenőidővel való elszámolás szempontjából a munkaidőkeret befejező időpontjának tekintendő. A munkáltató az általános rendelkezésekhez hasonlóan köteles a távmunkát végző, munkaideje beosztásának meghatározására feljogosított munkavállaló esetében is a munkavégzés idejére, ügyeletre, készenlétre vonatkozó adatokat nyilvántartani. Az Mt. 193/A §-ában foglalt rendelkezések foglalják magukban a munkáltatóra, valamint a munkavállalóra vonatkozó eltérő kártérítési felelősségi szabályokat. A munkavállaló gondatlan károkozása esetén a kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetig határozhatja meg, ha a felek megállapodása szerint a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, és a távmunkát végző munkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta. Ilyen megállapodás hiányában a munkavállaló gondatlan károkozása esetén az Mt. 167. §-ban foglalt általános szabályokat kell alkalmazni. Ezek a speciális rendelkezések nem érintik a munkavállalói kártérítési felelősségi körbe tartozó további felelősségi formákat, pl. a szándékos károkozásért való felelősség kérdését, vagy a megőrzési felelősség szabályait. Ezek tekintetében ugyancsak az Mt. általános szabályai az irányadók. A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintettel, teljes mértékben felel, ha a kár bekövetkezte a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, nem a munkáltató által biztosított eszközzel történő munkavégzéssel, vagy a távmunkát végző munkavállaló által biztosított és a munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéséhez használt eszközzel áll okozati összefüggésben. Egyéb esetekben – pl., ha a munkavégzés eszközét a munkáltató biztosítja és a kár ezzel az eszközzel történő munkavégzéssel okozati összefüggésben áll – a munkáltató kártérítési felelőssége tekintetében az általános munkajogi szabályok (Mt. 174. §) érvényesülnek, amelyek szerint a munkáltató vétkességére tekintet nélkül a teljes kárért felel. A távmunkavégzésre munkaerő-kölcsönzés esetében is sor kerülhet, ebben az esetben a kölcsönbe adónak és a munkavállalónak mind a munkaerő-kölcsönzésről, mind a távmunkavégzésről meg kell állapodnia. A törvény a távmunka szabályozásával összefüggésben módosította az Szja-tv. rendelkezéseit is. Az Szja-tv. módosított rendelkezései tartalmazzák a távmunkát végző munkavállaló munkáltatótól kapott költségtérítésével – amely az adójogi rendelkezések szerint a munkavállalónál bevételnek minősül – szemben elszámolható költségeket. Az Mt. 153. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.