Családi kedvezmény és pótszabadság
Kérdés
Egy női munkavállalónak három gyermeke van. Két idősebb gyermekének édesapjától elváltan él, harmadik gyermekének édesapjával közös háztartásban, élettársi viszonyban. Jogosult-e a harmadik gyermek apja mind a három gyermek után igénybe venni a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az adókedvezményt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. május 6-án (14. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 221
[…] gyermek nevelését és gondozását ellátó vér szerinti szülőt (munkavállalót) illeti meg, hanem a kedvezmény megilleti azokat a munkavállalókat is, akik gyermeket örökbe fogadnak, akik gyermek nevelését és gondozását családi kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alapján vállalták. A fenti esetekben, ha a gondozó jogosult a pótszabadságra, az a vér szerinti szülőt nem illeti meg. A pótszabadság arányosításának abban az évben, amikor a kiskorú gyermek született, vagy amikor a 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetőleg egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. A fenti szabályoktól az Mt. 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a munkavállalóra kedvezőbb rendelkezés megállapításával eltérhet. A fentiekben ismertetett rendelkezések alapján az édesanyával közös háztartásban, élettársi jogviszonyban álló, a három gyermek nevelésében és gondozásában részt vevő apa mint munkavállaló a munkáltató részére tett írásbeli nyilatkozat alapján igénybe veheti mind a három gyermek után – ha az egyéb feltételek teljesülnek – a 7 munkanap pótszabadságot. A családi kedvezményt az Szja-tv. a 40. §-ban szabályozza. A 6. bekezdés szerint a családi kedvezményt a Cst. szerint nevelési ellátásra jogosult veheti igénybe. A Cst. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint a családi pótlékra a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (azaz a szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel. Ugyanazon kedvezményezett eltartott után adókedvezmény egyszeresen érvényesíthető. A családi kedvezmény esetükben érvényesülhet úgy, hogy az anya három gyermek után veszi igénybe a kedvezményt, hiszen három gyermeknek vér szerinti szülője. A három gyermek utáni adókedvezmény havonta, gyermekenként 10 000 forint. Az is lehetséges, hogy az apa igényli az adókedvezményt vér szerinti gyermeke után – hiszen utána családi pótlékra is jogosult –, de ekkor erre a gyermekre a kedvezmény mértéke 3000 forint havonta. Az apa a két másik gyermek után, melyeknek nem vér szerinti szülője, családi pótlékra és adókedvezményre nem jogosult. A nevelési ellátásra jogosultak a családi kedvezmény érvényesítéséről kétszer hoznak döntést. Az egyik döntésük az adóelőleg megállapítására hat ki, nevezetesen […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. május 6-án (14. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 221
[…] gyermek nevelését és gondozását ellátó vér szerinti szülőt (munkavállalót) illeti meg, hanem a kedvezmény megilleti azokat a munkavállalókat is, akik gyermeket örökbe fogadnak, akik gyermek nevelését és gondozását családi kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alapján vállalták. A fenti esetekben, ha a gondozó jogosult a pótszabadságra, az a vér szerinti szülőt nem illeti meg. A pótszabadság arányosításának abban az évben, amikor a kiskorú gyermek született, vagy amikor a 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetőleg egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. A fenti szabályoktól az Mt. 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a munkavállalóra kedvezőbb rendelkezés megállapításával eltérhet. A fentiekben ismertetett rendelkezések alapján az édesanyával közös háztartásban, élettársi jogviszonyban álló, a három gyermek nevelésében és gondozásában részt vevő apa mint munkavállaló a munkáltató részére tett írásbeli nyilatkozat alapján igénybe veheti mind a három gyermek után – ha az egyéb feltételek teljesülnek – a 7 munkanap pótszabadságot. A családi kedvezményt az Szja-tv. a 40. §-ban szabályozza. A 6. bekezdés szerint a családi kedvezményt a Cst. szerint nevelési ellátásra jogosult veheti igénybe. A Cst. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint a családi pótlékra a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (azaz a szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel. Ugyanazon kedvezményezett eltartott után adókedvezmény egyszeresen érvényesíthető. A családi kedvezmény esetükben érvényesülhet úgy, hogy az anya három gyermek után veszi igénybe a kedvezményt, hiszen három gyermeknek vér szerinti szülője. A három gyermek utáni adókedvezmény havonta, gyermekenként 10 000 forint. Az is lehetséges, hogy az apa igényli az adókedvezményt vér szerinti gyermeke után – hiszen utána családi pótlékra is jogosult –, de ekkor erre a gyermekre a kedvezmény mértéke 3000 forint havonta. Az apa a két másik gyermek után, melyeknek nem vér szerinti szülője, családi pótlékra és adókedvezményre nem jogosult. A nevelési ellátásra jogosultak a családi kedvezmény érvényesítéséről kétszer hoznak döntést. Az egyik döntésük az adóelőleg megállapítására hat ki, nevezetesen […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
