Munkabérletiltás változása 2025-ben

Kérdés: Melyek azok a munkavállalói munkabér-letiltást érintő változások 2025. évtől, melyeket a letiltást érvényesítő munkáltatónak kötelező érvénnyel alkalmazni kell? A jogalkotó rendelkezik az átmeneti időszak szabályozásáról, illetve mely időponttal lépnek hatályba a módosító rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. A szabályozás változatlan abban a tekintetben, hogy ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. A gyermeket nevelő családok életvitelének elősegítése érdekében a jogalkotó 2025. július 1. napjától letiltás alól mentes juttatásnak minősíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összegét. A családi kedvezmény a személyi jövedelemadó rendszerének terminológiája szerint összevont adóalapot csökkentő kedvezménynek minősül, mely az adóalap-kedvezmény mellett járulékkedvezmény is lehet, amennyiben nincs elég szja-alap. Ebben az esetben a maradvány-adómegtakarítás kiterjed a járulékra. A jogalkotói cél, hogy az adós létfenntartásához szükséges minimális összegek a végrehajtás foganatosítása ellenére is az adós rendelkezése alatt maradjanak, ebben a formában is érvényesül. A Vht. 74. §-ában részletezett kedvezményezetti kör a családi kedvezmény kivételével eltérő jogcímű kifizetéseket tartalmaz, mely juttatások mentesülnek a letiltás hatálya alól.A Vht. 74. §-ában bemutatott jogcímen folyósított juttatásokat, ellátásokat a juttatott összegtől függetlenül nem lehet letiltani. Amennyiben az adós magasabb ellátásban részesülne, akkor sem lehetne a jövedelmét végrehajtás alá vonni, mert a nevesített felsorolás a kifizetési jogcímeket a letiltás alapjául szolgáló jövedelmek köréből kiemeli.Említést érdemel, hogy a családi kedvezmény a végrehajtás alá vont tartozással rendelkező munkavállalók esetében a módosítás hatálybalépését megelőzően sem veszett el. Az érintett munkavállalók tekintetében a kedvezmény a végrehajtás alá vont tartozás kiegyenlítését/csökkentését szolgálta. Abban az esetben pedig, ha a kedvezmény érvényesítésére jogosult, ugyanakkor végrehajtással, azon belül munkabérletiltással érintett munkavállaló az érvényesíthető kedvezményhez ténylegesen hozzájutni szándékozott,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Megváltozott munkaképességű bedolgozók

Kérdés:

Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagyc) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.Fentiek alapján tehát a bedolgozóként munkaviszonyban álló dolgozók után is eleget kell tennie a foglalkoztatónak a minimumjárulék-fizetési kötelezettségnek, kivéve azon időszakokat, amikor az érintett– csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, vagy– a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban folytat tanulmányokat,– szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá– a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülő személyek egészségügyi szolgálati jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kereseti korlát összegét az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében? Figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során az ellátás kiesése miatt igényelt jövedelemkiegészítést?
Részlet a válaszából: […] §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseit, valamint a Tny-tv. 83/C. §-a szerinti szüneteltetés alóli kivételekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.Tehát a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az ellátásának a folyósítása szünetel.E szüneteltetés miatti jövedelemveszteséget hivatott pótolni a kérdésben említett jövedelemkiegészítés.Az Eü-tv. 16/B. szakasza értelmében azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a Tny-tv. 83/C. §-a alapján szüneteltetik – ideértve a Keny-tv. 11/A. §-a szerinti szüneteltetést is –, a munkáltató – általa meghatározott összegű – jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)–(7) bekezdésekben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.Ugyanakkor e jövedelemkiegészítést a kereseti korlát számításánál két okból sem kell figyelembe venni.Egyrészt, mert a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Külföldi megbízottak

Kérdés: Van valamilyen regisztrációs bejelentési kötelezettsége a foglalkoztatónak abban az esetben, ha külföldi személyekkel (EGT + Svájc állampolgárai és harmadik országbeli állampolgárok) szeretnének megbízási szerződést kötni olyan feladatok ellátására, amit kizárólag külföldről végeznek, tehát nem lépnek be Magyarország területére? Milyen szabályokat kell alkalmazni ebben az esetben a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék levonására, illetve kell szociális hozzájárulási adót fizetni a megbízottak után?
Részlet a válaszából: […] biztosított, és ezt A1-es igazolással vagy (egyezményes ország esetén az adott biztosító által kiállított igazolással) igazolja, akkor Magyarországon nem keletkezik biztosítási, járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.Ennek hiányában viszont a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni.Ha ún. harmadik államról van szó, és a munkavégzésre nem Magyarországon kerül sor, akkor az érintettre nem terjed ki a kötelező biztosítás hatálya a Tbj-tv. 1. §-ának (1) bekezdéséből következően, és mivel nem biztosított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címke:

Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés:

Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?

Részlet a válaszából: […] szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni. A foglalkoztató pedig köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a fentiek szerint feladatokkal ellátni, és biztosítani az ösztöndíjas számára a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét.A foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, melynek havi mértéke nem lehet kevesebb – teljes, azaz napi 8 órás munkaidő esetén – a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal, legalább 9 hónapig, legfeljebb 1 évig terjedő határozott időre létesíthető. Fontos szabály, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni, amelyről a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása esetén az abból fakadó érvénytelenségre csak az ösztöndíjas foglalkoztatott (a jogviszony létesítését követő maximum 30 napon belül) hivatkozhat. A törvény tételesen meghatározza a szerződés kötelező elemeit is.A szerződésben nem kerülhet sor:– próbaidő kikötésére,– az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra,– munkakörbe történő átirányításra,– helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.Ösztöndíjas foglalkoztatott lehet az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában a 30. életévét még nem töltötte be, és akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra. Feltétel továbbá az is, hogy munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban ne álljon (kivételt képez ez alól az egyszerűsített foglalkoztatás és a háztartási munkára irányuló munkaviszony).Az ösztöndíjas önálló munkakör ellátásával nem bízható meg, és csak olyan feladatokat láthat el (hatósági, igazgatási tevékenység kivételével), amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz (a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját a törvény melléklete alapján kell meghatározni).Az ösztöndíjas munkáját szakmai segítőnek kell támogatnia. A szakmai segítő feladata kapcsolatot tartani a foglalkoztató és az ösztöndíjas között, valamint a foglalkoztató nevében utasítást adni, az ösztöndíjas számára szakmai támogatást nyújtani. A szakmai segítő köteles az ösztöndíjas munkáját folyamatosan irányítani és értékelni, illetve az ő kötelezettsége elkészíteni az ösztöndíjas egyéni programját és ajánlólevelét.Az ösztöndíjas foglalkoztatással társadalombiztosítási jogviszony keletkezik, ugyanis az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címke:

Harmadik országbeli munkavállalók bejelentése

Kérdés: Helyesen jár el a több mint 250 fős állománnyal rendelkező munkáltató az általa foglalkoztatott 80-90 fő harmadik országbeli munkavállalók bejelentésével kapcsolatban, ha a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel történő beutazás után megkéri a dolgozók részére az adóazonosító jelet, amelynek birtokában bejelenti a foglalkoztatás megkezdését a ’T1041-es adatlapon fiktív tajszámmal, és a foglalkoztatás megkezdésének napján igényli meg a tajszámot, amelyet azonnal bejelent, amikor megérkezik? A munkaszerződés aláírása, a foglalkoztatás megkezdése és a tajszám igénylése tehát ugyanazon a napon történik. Megfelel a jogszabályoknak ez az eljárás, vagy egy esetleges foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során számítania kell szankciókra a foglalkoztatónak? Kérjük, a Kúria Kfv. 45.183/2022/7-es számú döntését is legyenek szívesek figyelembe venni a válaszadásuk során.
Részlet a válaszából: […] legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni.A jogszabály szövegéből egyértelmű, hogy a bejelentés elengedhetetlen részét képezi a tajszám. Ezt támasztja alá az is, hogy a törvény külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi a teendő az adóazonosító jel hiánya esetén, ilyen rendelkezést azonban a tajszámra vonatkozóan nem tartalmaz. Véleményünk szerint abban az esetben, ha a jogalkotó engedményt kívánt volna tenni a tajszám bejelentésére vonatkozóan, illetve tolerálni kívánta volna a külföldi foglalkoztatottak tajszámának hiányát, rendelkezett volna erről az esetről éppen úgy, ahogyan azt az adóazonosító jellel tette.Véleményünk szerint erre utal a ’T1041-es nyomtatvány „Útmutató”-jában közölt figyelmeztetés is, amely szerint, ha még nincs tajszám, akkor igényelni kell a kormányhivatalok járási, kerületi hivatalánál. A tajszám nélkül beadott ’T1041 jelű adatlap hibás, és minden ilyen 13. pótlapot újra be kell majd nyújtani a kitöltött tajszámmal. Az adatlap hibája azt jelenti, hogy nem kerül feldolgozásra, azaz tulajdonképpen olyan, mintha nem is lenne. Az „Útmutató”-ban szereplő figyelmeztetés nem arra utal, hogy az adatlap beadható a tajszám nélkül is (és később javítható), hanem arra, hogy tajszám nélkül nincs értelme beadni az adatlapot, mert az hibásnak minősül, azaz a bejelentési kötelezettség ténylegesen nem teljesül, azaz pótolni kell.A ’T1041-es nyomtatvány 49. oldalán megtalálható információk szerint: „A hibátlan bejelentés »feldolgozott«, a hibás bejelentés »feldolgozatlan« a NAV rendszerében.” A NAV információi szerint a hibás bejelentés nem kerül feldolgozásra, a beküldő ebben az esetben egy hibaüzenetet kap.Az Eb-tv. R. 12/A. §-ának (8) bekezdése szintén tartalmaz rendelkezéseket a külföldi személyek tajszámával kapcsolatban. A rendelet szövege értelmében a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt – az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon – a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataltól kéri a tajszám kiadását.A bejelentés egyik fontos célja a biztosítási jogviszony létrejötte, amely tajszám nélkül is megtörténik ugyan, de érvényesüléséhez elengedhetetlen a bejelentés hibátlan teljesítése. A munkavállaló betegsége vagy balesete esetén – biztosítottként – az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatására jogosult, ezért is fontos, hogy a hibátlan bejelentés még a munkavégzés előtt megtörténjen.A kérdésben említett kúriai döntés is alátámasztja ezt az álláspontot.A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság valóban jogosult ellenőrizni – többek között – a foglalkoztatás megkezdésével kapcsolatos bejelentések megtörténtét. A 115/2021. Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a 2023. évi XC. tv. szerinti vendégmunkás jogcímen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése miatt tételes összegű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a havi minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az az egyéni vállalkozó, aki egy kft.-ben heti 15 órás munkaszerződés és 15 órás szakképzési munkaszerződés, egy másik kft.-ben pedig heti 10 órás munkaszerződés keretében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] járó munkaviszonyban is áll. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése mindezt azzal egészíti ki, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.A kérdésben említett egyéni vállalkozó egyidejűleg két foglalkoztatónál összesen három jogviszonyban áll, melyek mindegyike a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó munkaviszony.E három jogviszonyban az együttes munkaideje 40 óra, ami alapján tehát egyéni vállalkozóként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Családi adóalap-kedvezmény beteg gyermekek után

Kérdés: Igénybe veheti mindkét beteg gyermekére tekintettel az emelt összegben járó családi adóalap-kedvezményt az édesanya abban az esetben, ha egyedül neveli 7 éves kislányát, aki tartós betegségére tekintettel emelt összegű családi pótlékot kap, valamint egy háztartásban él nagykorú fiával is, aki születése óta siketnéma, a családi pótlékot saját jogán kapja, és jelenleg részmunkaidős munkavállalóként dolgozik, ahol igénybe veszi a 25 év alattiaknak járó személyijövedelemadóalap-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] jogát a hozzátartozónak átengedik, a kedvezményt érvényesítő hozzátartozó szemszögéből a családi pótlékot saját jogán érvényesítő személy kedvezményezett eltartott lesz, aki a családi adó- és járulékkedvezményt érvényesítő hozzátartozó kedvezményezett eltartottainak a számát növeli.Ez azt jelenti, hogy ha az anyának a felnőtt, családi pótlékra saját jogán jogosult gyermeke mellett van egy kiskorú gyermeke is, a kétgyermekes kedvezménymértéket érvényesítheti mind a két kedvezményezett eltartott után.Emelt összegben érvényesíthető a családi adókedvezmény akkor, ha a kedvezményezett eltartott a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül. A tartós betegség, súlyos fogyatékosság után járó kedvezmény jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66.670 forint, ami a kedvezményezett eltartott után járó családi kedvezményalap összegét emeli meg.Emelt összegű családi pótlék és emelt összegű családi adókedvezmény jár a tizennyolc életév alatti kedvezményezett eltartott után akkor, ha a Cst. szabályai szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül. A magasabb összegű családi pótlék megállapításához azt kell igazolni, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az 5/2003. ESzCsM rendelet 1. mellékletében felsorolt betegségek, illetve fogyatékosságok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Letiltás iskolakezdési támogatásból

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató, amikor a munkavállaló részére a kiskorú gyermekeire tekintettel folyósított beiskolázási támogatásból is érvényesítette a letiltást, és átutalta a levont összeget a bírósági végrehajtó részére? Amennyiben helytelenül járt el a munkáltató vagy a végrehajtó, hogyan igényelhető vissza a levont összeg?
Részlet a válaszából: […] egészségügyi szolgálati jogviszonyon, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyon, szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.A Vht. IV. fejezetében a bemutatott jogviszonyból származó eltérő kifizetési jogcímek meghatározásához nyújt iránymutatást a tulajdonképpen végrehajtói kényszerintézkedést érvényesíteni kénytelen munkáltató számára.A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése az (1)–(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A Vht. 74. §-ában bemutatott levonás alól mentes kifizetési jogcím formájában a meghatározott kiadások fedezésére szolgáló összeg mentes a munkabérletiltás alól. A levonás alól mentesített kifizetési jogcím ezen feltételi rendeltetése az iskolakezdési támogatás tekintetében azonban maradéktalanul nem érvényesül.Kétségtelen, hogy elnevezésében a gyermeket nevelő szülők iskoláztatással összefüggésben fellépő kiadásait enyhíti, azonban kizárólagossága nem érvényesül, mert a kifizetés személyijövedelemadó-előleg és társadalombiztosításijárulék-levonás hatálya alá tartozik. Az iskolakezdés célú felhasználást a foglalkoztató számára[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Egyéni vállalkozó közterhei GYED, GYES, GYET folyósítása alatt

Kérdés: Keletkezik havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége, és ha igen, akkor mikortól annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYED-en van a harmadik gyermekével, januártól GYES-t fog kapni, majd a legkisebb gyermek 3 éves kora után GYET-en lesz? Az érintett már a GYED ideje alatt elhelyezkedik heti 30 órás munkaviszonyban, ami a későbbiekben sem fog emelkedni, tekintettel arra, hogy a GYED-ellátás ideje alatt maximum heti 30 órát lehet dolgozni. Az egyéni vállalkozás ügyintézését a vállalkozó férje végzi megbízási díj ellenében, valamint van egy alkalmazottja is.
Részlet a válaszából: […] időszakok semmilyen problémát nem okoznak.A GYES folyósításának tartama alatt viszont csak akkor nem kell a minimumkötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Jelen esetben az egyéni vállalkozás ügyeit a vállalkozó férje, illetve a bevételszerző tevékenységet az alkalmazottja végzi, tehát személyes munkavégzésről nincs szó. Így – álláspontunk szerint – a GYES tartama alatt sem áll fenn a minimumkötelezettség.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
1
2
3
8