83 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. A szabályozás változatlan abban a tekintetben, hogy ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. A gyermeket nevelő családok életvitelének elősegítése érdekében a jogalkotó 2025. július 1. napjától letiltás alól mentes juttatásnak minősíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összegét. A családi kedvezmény a személyi jövedelemadó rendszerének terminológiája szerint összevont adóalapot csökkentő kedvezménynek minősül, mely az adóalap-kedvezmény mellett járulékkedvezmény is lehet, amennyiben nincs elég szja-alap. Ebben az esetben a maradvány-adómegtakarítás kiterjed a járulékra. A jogalkotói cél, hogy az adós létfenntartásához szükséges minimális összegek a végrehajtás foganatosítása ellenére is az adós rendelkezése alatt maradjanak, ebben a formában is érvényesül. A Vht. 74. §-ában részletezett kedvezményezetti kör a családi kedvezmény kivételével eltérő jogcímű kifizetéseket tartalmaz, mely juttatások mentesülnek a letiltás hatálya alól.A Vht. 74. §-ában bemutatott jogcímen folyósított juttatásokat, ellátásokat a juttatott összegtől függetlenül nem lehet letiltani. Amennyiben az adós magasabb ellátásban részesülne, akkor sem lehetne a jövedelmét végrehajtás alá vonni, mert a nevesített felsorolás a kifizetési jogcímeket a letiltás alapjául szolgáló jövedelmek köréből kiemeli.Említést érdemel, hogy a családi kedvezmény a végrehajtás alá vont tartozással rendelkező munkavállalók esetében a módosítás hatálybalépését megelőzően sem veszett el. Az érintett munkavállalók tekintetében a kedvezmény a végrehajtás alá vont tartozás kiegyenlítését/csökkentését szolgálta. Abban az esetben pedig, ha a kedvezmény érvényesítésére jogosult, ugyanakkor végrehajtással, azon belül munkabérletiltással érintett munkavállaló az érvényesíthető kedvezményhez ténylegesen hozzájutni szándékozott,[…]

Részlet a válaszából: […] is. Fontos rögzíteni, hogy a távollétet követően a munkavállalót főszabály szerint a munkáltató köteles ugyanabban a munkakörben foglalkoztatni, a munkavállaló csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott (a munkakör módosításához mindkét félnek kölcsönösen hozzá kell járulnia).Fontos, hogy a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével az abszolút felmondási védelem már nem illeti meg a szülőt, azaz adott esetben felmondhatnak a munkavállalónak. Általános esetben, ha a munkáltató működési körében felmerülő okból nincs szükség tovább a munkavállaló munkájára, akkor felmondással meg lehet szüntetni a munkaviszonyát. Azonban az Mt. tartalmaz egy felmondásvédelmi rendelkezést [Mt. 66. § (6) bekezdés], mely szerint az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással a gyermek hároméves koráig a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja; ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe (tehát ha már visszatért). A munkaszerződést tehát csak abban az esetben lehet felmondani (az Mt. egyéb, felmondásra vonatkozó szabályaira is figyelemmel), ha az adott munkahelyen nincs ilyen betöltetlen állás, vagy azt a munkavállaló nem fogadja el.Hangsúlyos, hogy az Mt. 61. §-a alapján a munkáltatónak a munkakörök megjelölésével tájékoztatni kell a munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős; a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről; és a munkavállaló a tájékoztatás alapján kérheti munkaszerződése módosítását. A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a legkisebb gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A munkavállaló a gyermeke nyolcéves koráig, vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési helyének módosítását; a munkarendjének módosítását; távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását. Ezen kérelemre a munkáltatónak 15 napon belül írásban nyilatkoznia kell. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.Érdemes kitérni a felhalmozódott szabadságra is: a munkavállaló a távolléte ellenére is jogosult szabadságra, méghozzá tudni kell, hogy ez a szülési szabadságból (legfeljebb 24 hét) és a[…]

Részlet a válaszából: […] hogy a munkavállaló ténylegesen mikor érkezett be a munkahelyére, és mikor távozott onnan. Abban az esetben, ha a munkáltató által vezetett jelenléti ív és a munkavállaló munkavégzésének helye megegyezik, véleményünk szerint nem szükséges a naponkénti aláírás, hiszen a munkáltató hitelt érdemlően meg tud győződni arról, hogy a munkavállaló mikor érkezett és mikor távozott.Amennyiben viszont a munkáltató székhelye és a munkavégzés helye eltér (különösen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén), érdemes a munkavégzés helyén (is) tartani a jelenléti ívet, amelyet a munkáltató instrukciói alapján a munkavállaló vezet. Ezt ugyan nem írja elő a törvény, de egy esetleges munkaügyi ellenőrzés esetén sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát a munkáltató ezzel a gyakorlattal.Az adminisztrációs kötelezettségek könnyítésére kínálja fel az Mt. 134. §-a (3) bekezdésének lehetőségét, mely alapján a rendes és rendkívüli munkaidőt tartalmazó nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.Ez azt jelenti, hogyha a munkavállaló valamilyen oknál fogva a munkaidő-beosztásától eltérően végez munkát, azt a munkáltatónak az adott napon rá kell vezetnie a munkaidő-nyilvántartásra, majd a hónap végén az egész havi munkaidő-nyilvántartást alá kell íratnia a dolgozóval.A nyilvántartás vezetésére tehát nem tartalmaz kötelező előírásokat a törvény, a munkáltató ezt a saját gyakorlatában[…]

Részlet a válaszából: […] §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseit, valamint a Tny-tv. 83/C. §-a szerinti szüneteltetés alóli kivételekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.Tehát a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az ellátásának a folyósítása szünetel.E szüneteltetés miatti jövedelemveszteséget hivatott pótolni a kérdésben említett jövedelemkiegészítés.Az Eü-tv. 16/B. szakasza értelmében azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a Tny-tv. 83/C. §-a alapján szüneteltetik – ideértve a Keny-tv. 11/A. §-a szerinti szüneteltetést is –, a munkáltató – általa meghatározott összegű – jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)–(7) bekezdésekben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.Ugyanakkor e jövedelemkiegészítést a kereseti korlát számításánál két okból sem kell figyelembe venni.Egyrészt, mert a[…]

Részlet a válaszából: […] legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagyc) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.Fentiek alapján tehát a bedolgozóként munkaviszonyban álló dolgozók után is eleget kell tennie a foglalkoztatónak a minimumjárulék-fizetési kötelezettségnek, kivéve azon időszakokat, amikor az érintett– csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, vagy– a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban folytat tanulmányokat,– szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá– a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a[…]

Részlet a válaszából: […] legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni.A jogszabály szövegéből egyértelmű, hogy a bejelentés elengedhetetlen részét képezi a tajszám. Ezt támasztja alá az is, hogy a törvény külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi a teendő az adóazonosító jel hiánya esetén, ilyen rendelkezést azonban a tajszámra vonatkozóan nem tartalmaz. Véleményünk szerint abban az esetben, ha a jogalkotó engedményt kívánt volna tenni a tajszám bejelentésére vonatkozóan, illetve tolerálni kívánta volna a külföldi foglalkoztatottak tajszámának hiányát, rendelkezett volna erről az esetről éppen úgy, ahogyan azt az adóazonosító jellel tette.Véleményünk szerint erre utal a ’T1041-es nyomtatvány „Útmutató”-jában közölt figyelmeztetés is, amely szerint, ha még nincs tajszám, akkor igényelni kell a kormányhivatalok járási, kerületi hivatalánál. A tajszám nélkül beadott ’T1041 jelű adatlap hibás, és minden ilyen 13. pótlapot újra be kell majd nyújtani a kitöltött tajszámmal. Az adatlap hibája azt jelenti, hogy nem kerül feldolgozásra, azaz tulajdonképpen olyan, mintha nem is lenne. Az „Útmutató”-ban szereplő figyelmeztetés nem arra utal, hogy az adatlap beadható a tajszám nélkül is (és később javítható), hanem arra, hogy tajszám nélkül nincs értelme beadni az adatlapot, mert az hibásnak minősül, azaz a bejelentési kötelezettség ténylegesen nem teljesül, azaz pótolni kell.A ’T1041-es nyomtatvány 49. oldalán megtalálható információk szerint: „A hibátlan bejelentés »feldolgozott«, a hibás bejelentés »feldolgozatlan« a NAV rendszerében.” A NAV információi szerint a hibás bejelentés nem kerül feldolgozásra, a beküldő ebben az esetben egy hibaüzenetet kap.Az Eb-tv. R. 12/A. §-ának (8) bekezdése szintén tartalmaz rendelkezéseket a külföldi személyek tajszámával kapcsolatban. A rendelet szövege értelmében a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt – az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon – a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataltól kéri a tajszám kiadását.A bejelentés egyik fontos célja a biztosítási jogviszony létrejötte, amely tajszám nélkül is megtörténik ugyan, de érvényesüléséhez elengedhetetlen a bejelentés hibátlan teljesítése. A munkavállaló betegsége vagy balesete esetén – biztosítottként – az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatására jogosult, ezért is fontos, hogy a hibátlan bejelentés még a munkavégzés előtt megtörténjen.A kérdésben említett kúriai döntés is alátámasztja ezt az álláspontot.A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság valóban jogosult ellenőrizni – többek között – a foglalkoztatás megkezdésével kapcsolatos bejelentések megtörténtét. A 115/2021. Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a 2023. évi XC. tv. szerinti vendégmunkás jogcímen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése miatt tételes összegű[…]

Részlet a válaszából: […] szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni. A foglalkoztató pedig köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a fentiek szerint feladatokkal ellátni, és biztosítani az ösztöndíjas számára a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét.A foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, melynek havi mértéke nem lehet kevesebb – teljes, azaz napi 8 órás munkaidő esetén – a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal, legalább 9 hónapig, legfeljebb 1 évig terjedő határozott időre létesíthető. Fontos szabály, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni, amelyről a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása esetén az abból fakadó érvénytelenségre csak az ösztöndíjas foglalkoztatott (a jogviszony létesítését követő maximum 30 napon belül) hivatkozhat. A törvény tételesen meghatározza a szerződés kötelező elemeit is.A szerződésben nem kerülhet sor:– próbaidő kikötésére,– az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra,– munkakörbe történő átirányításra,– helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.Ösztöndíjas foglalkoztatott lehet az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában a 30. életévét még nem töltötte be, és akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra. Feltétel továbbá az is, hogy munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban ne álljon (kivételt képez ez alól az egyszerűsített foglalkoztatás és a háztartási munkára irányuló munkaviszony).Az ösztöndíjas önálló munkakör ellátásával nem bízható meg, és csak olyan feladatokat láthat el (hatósági, igazgatási tevékenység kivételével), amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz (a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját a törvény melléklete alapján kell meghatározni).Az ösztöndíjas munkáját szakmai segítőnek kell támogatnia. A szakmai segítő feladata kapcsolatot tartani a foglalkoztató és az ösztöndíjas között, valamint a foglalkoztató nevében utasítást adni, az ösztöndíjas számára szakmai támogatást nyújtani. A szakmai segítő köteles az ösztöndíjas munkáját folyamatosan irányítani és értékelni, illetve az ő kötelezettsége elkészíteni az ösztöndíjas egyéni programját és ajánlólevelét.Az ösztöndíjas foglalkoztatással társadalombiztosítási jogviszony keletkezik, ugyanis az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek,[…]

Részlet a válaszából: […] a kezdete 2025. január 1-je előtti időpontra esik. Például, ha valaki 2024. december 31-én tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárát, és ebben az időpontban rendelkezik a résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év, vagy az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel, és decemberben 2024. december 31-ei folyósítási kezdettel kéri az öregségi nyugdíj megállapítását, de a közigazgatási eljárás lefolytatására és befejezésére csak 2025. évben kerül sor, akkor is 2024-ben történő nyugdíjmegállapításról beszélünk, hiszen a nyugdíj folyósításának kezdő időpontja 2024. december 31-e.Amennyiben 2025-től történik a nyugdíjba vonulás, akkor a nyugdíjas nem jogosult a 2025. évi 3,2 százalék nyugdíjemelésre, az esetleges évközi kiegészítő nyugdíjemelésre, nyugdíjprémiumra, sem a tizenharmadik havi nyugdíjra. Ugyan a nyugellátás összege a 2025. évi ún. valorizációs szorzószámok alapján kerül meghatározásra, amely minden évben magasabb az előző évi valorizációs szorzószámoknál, azonban ez önmagában nem tudja kompenzálni a 2024-es nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó kedvezményeket. (A valorizációs szorzószámok a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emelik a korábbi évek kereseti adatait.)A nyugdíjba vonulás időpontjának eldöntésénél segítséget jelenthet, ha a nyugdíjas tisztában van vele, hogy a nyugdíj mellett keresetkorlátozás nélkül lehet munkát vállalni, így a nyugdíjas egyidejűleg megkapja a nyugdíját és a keresetét is. Ez alól a szabály alól egy kivétel van, ha a nyugdíjas a közszférában helyezkedik el. A nyugellátás folyósításának szüneteltetésével akkor kell számolni, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Kérelemre mentesül a folyósítás szüneteltetése alól az a nyugdíjas, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben dolgozik.A felsorolt jogviszonyok létesítése esetén a nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell.A nyugdíjba vonulás előtt jó, ha tisztában vagyunk a szolgálati idő mennyiségével, ugyanis a nyugdíj összegét[…]

Részlet a válaszából: […] életjáradék,– rokkantsági ellátás,– rehabilitációs ellátás,– baleseti járadék,– bányászok egészségkárosodási járadéka,– fogyatékossági támogatás,– vakok személyi járadéka,– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás,– polgármesterek közszolgálati járadéka,– a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás, az árvák kiegészítő támogatása és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás,– a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatás,– a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő[…]

Részlet a válaszából: […] ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január. 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne,b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne. Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.Az a nő, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, tíz évet igazolhat gyermekneveléssel töltött időként.Jogosultsági időnek nem minden szolgálati idő minősül, így nem ismerhető el jogosultsági időnek a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő, a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai képzés, ipari tanulóként eltöltött idő (kivéve nyári gyakorlat) időtartamát is. Ugyancsak nem jogosultsági idő a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, vagy az ápolási díj folyósításának az időtartama sem, ha az ápolási díjra jogosult nem gyermek gondozását, ápolását végezte.Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nők nem szereznek kellő jogosultsági időt, a nyugdíjba vonulásra – a férfiakhoz hasonló módon – a nyugdíjkorhatár betöltésekor van lehetőségük. Az 1957-ben vagy azt követően született személyek társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév.A nyugdíjba vonulás az említett életkor betöltése esetén akkor lehetséges, ha a kérelmező az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt év, az öregségi teljes nyugdíjhoz[…]