82 talált cikk a táppénz alapja kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja az alábbi esetben? Az anyuka első gyermeke után 2014. január 19-től GYES-ben részesül, amely mellett visszamegy a munkahelyére dolgozni, illetve 2014. január 20-tól január 30-ig 9 nap fizetett szabadságot vesz igénybe. Ezután az orvos keresőképtelen állományba fogja venni, mert 2014 márciusában fog megszületni a második gyermeke. Valóban új jogviszonyként kell bejelenteni a visszatérés után a munkavállaló munkaviszonyát? A táppénzre már az új jogviszony, azaz a szabadság idejére kifizetett bér alapján lesz jogosult? Mit jelent az ő esetében a GYED extra? A szülést követően jár még az első gyermek után a GYES?

Kérdés: Mi a táppénz alapja 2013-ban annak a kismamának, aki 2001-től folyamatos biztosítási idővel rendelkezik a jelenlegi munkáltatójánál, 2011. április 16-tól 2011. augusztus 20-ig táppénzt, 2011. augusztus 21-től 2012. február 4-ig terhességi-gyermekágyi segélyt kapott, 2012. február 5-től 2013. augusztus 21-ig maximum GYED-ben részesült, és 2013. augusztus 22-től jelenleg is veszélyeztetett terhesként keresőképtelen? A TGYÁS napi átlaga a 2010. évi jövedelem alapján 6322,75 forint volt, a besorolási bér 164 000 forint/hó.

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre és mi lesz az ellátás alapja annak az 1994. július 27-én született munkavállalónak az esetében, aki iskolai tanulmányait 2013. május 27-én fejezte be, 2013. július 1-jétől állt munkaviszonyban, és 2013. július 23-tól jelenleg is keresőképtelen? A munkavállaló szerződés szerinti munkabére havi 180 000 forint.

Kérdés: Valóban csak a munkaviszonyban megszerzett, illetve a munkaszerződésben meghatározott jövedelem alapján fogják megállapítani egy kft. ügyvezetőjének táppénzét, aki a saját társaságában évek óta társas vállalkozóként látja el az ügyvezetői feladatokat, és 2013. szeptember 1-jétől munkaviszony keretében kívánja tovább folytatni ezt a tevékenységet?

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?

Kérdés: Újra meg kell állapítani annak a munkavállalónak a táppénzalapját, aki ebben az évben már részesült táppénzben 2013. április 18-tól május 5-ig, és ismét keresőképtelen 2013. július 16-ától jelenleg is? Korábbi táppénzének összege a 2012-ben elért pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme alapján lett megállapítva. A munkavállaló 2008. április 3-tól 2010. március 31-ig munkaviszonyban állt, 2010. április 12-től 2010. június 30-ig munkanélküli-ellátást kapott, 2010. július 5-től 2012. július 31-ig munkaviszonyban állt, és 2012. augusztus 1-jétől dolgozik a jelenlegi munkahelyén, szintén munkaviszony keretében.

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.

Kérdés: Milyen napi átlag alapján kell megállapítani annak a kismamának a táppénzét, aki az első gyermekével veszélyeztetett terhesként táppénzen volt 2009. május 22-től szeptember 29-ig, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült 2009. szeptember 30-tól 2010. március 16-ig, GYED-ben részesült 2010. március 17-től 2011. október 12-ig, és 2011. október 13-tól második gyermekével veszélyeztetett terhes? A táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi átlaga a 2008. évi jövedelme alapján 8233,99 forint volt, a GYED folyósítása pedig maximum összegben történt.

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénz alapját annak a dolgozónak az esetében, aki 2011. február 21-től áll a munkáltató alkalmazásában, 2011. szeptember 5-től keresőképtelen, 2011. szeptember 22-ig betegszabadságot kapott, és szeptember 23-tól táppénzre jogosult? Mennyi a dolgozó folyamatos biztosítási ideje, ha 2008. december 10-től 2009. március 12-ig munkanélküli volt, 2009. március 13-tól december 31-ig munkaviszonyban állt, 2010. január 5-től április 4-ig ismét munkanélküli volt, 2010. április 7-től december 20-ig munkaviszonyban állt, majd december 22-től 2011. január 20-ig munkanélküli volt? A munkavállaló 258 naptári napra járó 2010. évi 719 980 forint összegű keresetét, vagy a 2011. szeptember 22-től visszaszámított 180 napi keresetét kell-e figyelembe venni a táppénzalap kiszámításánál?

Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell-e figyelembe venni a táppénzalap-meghatározásnál az üzemanyag-megtakarítás címén kapott 100 ezer forintot meghaladó részt, amely bérnek minősül? A gépjárművezetők minden hónapban megkapják az üzemanyag-megtakarítás összegét, amely nem minden esetben haladja meg az adómentes határt.