1788 cikk rendezése:
1. cikk / 1788 Szünetelésről visszatérő egyéni vállalkozó közterhe
Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékfizetés megállapítása során annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2023. december 4-én kezdte meg a vállalkozása szüneteltetését, és 2025. október 15-től tér vissza? Arányosítani kell ebben az esetben a minimális közterheket, vagy teljes hónapra meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
2. cikk / 1788 Egyszemélyes kft. többes jogviszonyú tagja
Kérdés: Társas vállalkozónak minősül annak az egyszemélyes kft.-nek a tagja, aki az ügyvezetést választott tisztségviselő jogviszonyban, azaz okirat szerint megbízási jogviszonyban, nulla forint tiszteletdíjért látja el, és személyes közreműködésre tekintettel van egy napi 2 órás munkaviszonya a kft.-ben? Az érintettnek a kft.-n kívül van egy kisadózó egyéni vállalkozása is.
3. cikk / 1788 Bérpótlék ünnepnapokon
Kérdés: Jogosult lesz bérpótlékra, és ha igen, akkor milyen mértékben az a call centeres munkakörben dolgozó munkavállaló, aki külföldi munkáltató részére otthonában végezhető munkakörben végez munkát, munkája során nagyszámú külföldről érkező bejövő hívást fogad, amelyek indokolják, hogy október 23-án az állami ünnepen is dolgozni fog?
4. cikk / 1788 Keresőképesség pihenőnapon
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumközterhet a 2025. augusztus 30–31. napokra abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025. augusztus 1-től augusztus 29-ig táppénzben részesült, és az orvos 2025. augusztus 30-tól (szombattól) keresőképesnek minősítette? A dolgozó havibéres, teljes munkaidős, 5/2 munkarendben dolgozik.
5. cikk / 1788 Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
6. cikk / 1788 Védett korú munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?
7. cikk / 1788 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
8. cikk / 1788 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
9. cikk / 1788 Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
10. cikk / 1788 Kft.-tag minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keresőképtelenség alatt
Kérdés: A táppénzjogosultsága lejárta után is mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy 2025 májusában indult egyszemélyes kft. tagja, aki társas vállalkozóként működik közre a cégben, és emellett heti 10 órás munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, ahol úti üzemi baleset érte, amelyből kifolyólag mindkét jogviszonyában hosszú ideig keresőképtelenné vált, de a kft.-ben hamarosan megszűnik az ellátásra való jogosultsága?
