Találati lista:
1. cikk / 1851 Egyszemélyes kft. ügyvezetője
Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?
2. cikk / 1851 Ausztriában tanuló 25 év alatti egyéni vállalkozó
Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?
3. cikk / 1851 Megbízási jogviszony bejelentése elévülés után
Kérdés: Egy betéti társaság 2019 januárjától 2020 februárjáig megbízási jogviszonyban foglalkoztatott egy személyt. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor a havi jövedelmet tévesen a garantált bérminimum 30 százalékához viszonyította, ezért nem állapította meg a biztosítási kötelezettséget. Ez az időszak hiányzik az érintett nő jogosultsági idejéből. Pótolhatja a bt. utólag a biztosítotti bejelentést és a járulékfizetést, és ha igen, milyen módon, figyelemmel a Tbj-tv. 75. §-ának (3) bekezdésére és 78. §-ára?
4. cikk / 1851 Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál
Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
5. cikk / 1851 Többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó státuszának változása
Kérdés: Egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, amelyben 2025-ben fizetés nélküli szabadságon volt. Január 31-éig GYED-ben részesült, ezt követően pedig GYES-t kapott. A közelmúltban megállapították, hogy a munkáltató a GYED-et jogalap nélkül állapította meg, mert a munkavállaló csak GYES-re lett volna jogosult. A magánszemély tájékoztatása szerint a felvett GYED-et nem kell visszafizetnie. Befolyásolja a társas vállalkozó biztosítási és járulék-fizetési kötelezettségét a GYED-re való jogosultság utólagos megszűnése? Szükséges-e emiatt önellenőrzéssel módosítani a társas vállalkozás 2025. évi járulékbevallásait?
6. cikk / 1851 Egyetemi hallgató munkavégzése passzív félév alatt
Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?
7. cikk / 1851 Egyéni vállalkozás indítása munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség alatt
Kérdés: Indíthat átalányadózó egyéni vállalkozást az a teljes munkaidős munkaviszonyban álló személy, aki huzamosabb ideje táppénzben részesül? Folytathatja a vállalkozói tevékenységet alkalmazottak közreműködésével, állíthat-e ki számlát, és hogyan alakul ebben az esetben a járulék- és szochofizetési kötelezettsége?
8. cikk / 1851 Kanadai állampolgárságú magánszemély egészségbiztosítási kártyája
Kérdés: Milyen dokumentumot kell bekérni egy kanadai állampolgárságú magánszemélytől, amivel igazolni tudja a kanadai egészségbiztosítását? Elfogadható a kanadai egészségbiztosítási kártya, amin látható a biztosítás végének dátuma is?
9. cikk / 1851 Szociális hozzájárulási adó megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetni egy társasház által megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott takarító után abban az esetben, ha a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért a megbízott nem válik biztosítottá? Amennyiben igen, alkalmazható a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
10. cikk / 1851 Téves járuléklevonás utólagos rendezése
Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
