Egyszemélyes kft. ügyvezetője

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?
Részlet a válaszából: […] A kft. tulajdonosa jelenleg megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, ami alapján a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontjában foglaltak szerint társas vállalkozónak minősül, ugyanakkor a kérdésben említett főállású munkaviszonyára tekintettel (feltéve, hogy abban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Ausztriában tanuló 25 év alatti egyéni vállalkozó

Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?
Részlet a válaszából: […] ...a Szocho-tv. 9. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a havi minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapja ezért a tényleges vállalkozói kivét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Megbízási jogviszony bejelentése elévülés után

Kérdés: Egy betéti társaság 2019 januárjától 2020 februárjáig megbízási jogviszonyban foglalkoztatott egy személyt. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor a havi jövedelmet tévesen a garantált bérminimum 30 százalékához viszonyította, ezért nem állapította meg a biztosítási kötelezettséget. Ez az időszak hiányzik az érintett nő jogosultsági idejéből. Pótolhatja a bt. utólag a biztosítotti bejelentést és a járulékfizetést, és ha igen, milyen módon, figyelemmel a Tbj-tv. 75. §-ának (3) bekezdésére és 78. §-ára?
Részlet a válaszából: […] ...igazgatási szerv részére kell teljesíteni.A Tbj-tv. 78. §-a pedig azt foglalja össze, hogy mely esetekben teljesíthet bevallást, illetve járulékfizetést a foglalkoztató az ötéves elévülési időnél régebbi időszakra. Mielőtt ezen előírásokat a konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál

Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési alsó határ és a biztosított tényleges jövedelme közötti különbözet nem számítható be a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj alapjába. Ez az összeg ugyanis nem a biztosított által megszerzett jövedelem, hanem kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó státuszának változása

Kérdés: Egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, amelyben 2025-ben fizetés nélküli szabadságon volt. Január 31-éig GYED-ben részesült, ezt követően pedig GYES-t kapott. A közelmúltban megállapították, hogy a munkáltató a GYED-et jogalap nélkül állapította meg, mert a munkavállaló csak GYES-re lett volna jogosult. A magánszemély tájékoztatása szerint a felvett GYED-et nem kell visszafizetnie. Befolyásolja a társas vállalkozó biztosítási és járulék-fizetési kötelezettségét a GYED-re való jogosultság utólagos megszűnése? Szükséges-e emiatt önellenőrzéssel módosítani a társas vállalkozás 2025. évi járulékbevallásait?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása ellenére) főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, aki után a társaságnak – főszabály szerint – minimumadó- és járulékfizetési kötelezettséget kell teljesítenie.A Tbj-tv. 39. §-ának (3) bekezdése értelmében azonban a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Egyetemi hallgató munkavégzése passzív félév alatt

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...és az ügyvezetői feladatokat sem látja el, ezért e tagsági jogviszonyára tekintettel nem minősül társas vállalkozónak.Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség kizárólag mezőgazdasági őstermelőként terheli. Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Egyéni vállalkozás indítása munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség alatt

Kérdés: Indíthat átalányadózó egyéni vállalkozást az a teljes munkaidős munkaviszonyban álló személy, aki huzamosabb ideje táppénzben részesül? Folytathatja a vállalkozói tevékenységet alkalmazottak közreműködésével, állíthat-e ki számlát, és hogyan alakul ebben az esetben a járulék- és szochofizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozói jogviszonyában is külön kell elbírálni, ezért erről a keresőképtelenségét igazoló orvost tájékoztatnia kell.Járulékfizetési szempontból a táppénz időtartama alatt is legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Kanadai állampolgárságú magánszemély egészségbiztosítási kártyája

Kérdés: Milyen dokumentumot kell bekérni egy kanadai állampolgárságú magánszemélytől, amivel igazolni tudja a kanadai egészségbiztosítását? Elfogadható a kanadai egészségbiztosítási kártya, amin látható a biztosítás végének dátuma is?
Részlet a válaszából: […] ...a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2002. március 4-én aláírt egyezményt a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki. Az egyezmény a járulékfizetésre és a nyugdíjbiztosításra vonatkozó szabályok koordinációjára kiterjed, az egészségügyi ellátásokra azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Szociális hozzájárulási adó megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetni egy társasház által megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott takarító után abban az esetben, ha a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért a megbízott nem válik biztosítottá? Amennyiben igen, alkalmazható a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...(kivéve, ha nyugdíjas személyről van szó), amennyiben az nem éri el a biztosítási összeghatárt, és nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben említett szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Téves járuléklevonás utólagos rendezése

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató vagy más kifizető utólag észleli, hogy a természetes személyt terhelő társadalombiztosítási járulékot nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg vagy vonta le, a hibát haladéktalanul rendeznie kell. A társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
1
2
3
…
186