1855 talált állásfoglalás a Járulékfizetés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Akadályozza a CSED folyósítását, ha a novemberben szülő munkavállaló ingyenes megbízási jogviszonyban egy családi kft. ügyvezetői feladatait is ellátja? A társaságban a férj és a feleség egyaránt 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A feleség főállású munkaviszonyban is áll, a kft. tényleges tevékenységét alkalmazottak végzik. A férj jelenleg nem vesz részt a kft. munkájában, más cégeknél megbízási jogviszonyban dolgozik, több projektben közreműködik. Megoldást jelentene, ha a férj is ügyvezető lenne, és ezt a feladatot ingyenes megbízási jogviszonyban látná el?

Kérdés: Hogyan alakul a 45 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó 2026. III. negyedévi társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége, ha nappali tagozatos egyetemi tanulmányait szeptember 1-jétől szünetelteti? Az I. negyedévi bevétele 1.020.000 forint, a II. negyedévi bevétele 2.140.000 forint, a júliusi és augusztusi bevétele együttesen 1.200.000 forint, a szeptemberi bevétele pedig 400.000 forint.

Kérdés: Be kell jelenteni a T101E és a 1041-es változásbejelentőn az átalányadózó egyéni vállalkozó által a vállalkozás szünetelése alatt létesített munkaviszonyokat? Az egyéni vállalkozó 2023. december 27-től 2026. augusztus 31-ig szüneteltette tevékenységét, és ezalatt több alkalommal, hosszabb-rövidebb időre munkaviszonyt létesített.

Kérdés: Terheli minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség az egyéni vállalkozót, ha társas vállalkozói jogviszonyában keresőképtelen, és ebből a jogviszonyból táppénzt kap, egyéni vállalkozóként azonban továbbra is keresőképes, és folytatja a tevékenységét? Az érintett egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó, minimumkötelezettségét egyéni vállalkozóként teljesíti.

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?

Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?

Kérdés: Egy betéti társaság 2019 januárjától 2020 februárjáig megbízási jogviszonyban foglalkoztatott egy személyt. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor a havi jövedelmet tévesen a garantált bérminimum 30 százalékához viszonyította, ezért nem állapította meg a biztosítási kötelezettséget. Ez az időszak hiányzik az érintett nő jogosultsági idejéből. Pótolhatja a bt. utólag a biztosítotti bejelentést és a járulékfizetést, és ha igen, milyen módon, figyelemmel a Tbj-tv. 75. §-ának (3) bekezdésére és 78. §-ára?

Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?

Kérdés:

Egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, amelyben 2025-ben fizetés nélküli szabadságon volt. Január 31-éig GYED-ben részesült, ezt követően pedig GYES-t kapott. A közelmúltban megállapították, hogy a munkáltató a GYED-et jogalap nélkül állapította meg, mert a munkavállaló csak GYES-re lett volna jogosult. A magánszemély tájékoztatása szerint a felvett GYED-et nem kell visszafizetnie. Befolyásolja a társas vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a GYED-re való jogosultság utólagos megszűnése? Szükséges-e emiatt önellenőrzéssel módosítani a társas vállalkozás 2025. évi járulékbevallásait?

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?