1859 talált állásfoglalás a Járulékfizetés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Egy kiva hatálya alá tartozó kft. behívás alapján foglalkoztatna munkavállalókat. Előfordulhat, hogy valaki az egész hónapban dolgozik, máskor viszont csak egy-két napon. Mikor keletkezik járulékfizetési kötelezettség a minimum-alap után, és ez hogyan érinti a kiva alapját? Kedvezőbb megoldás lehet ebben az esetben a tartós megbízás? A foglalkoztatottak között diák, GYES-ben vagy ápolási díjban részesülő, valamint megváltozott munkaképességű személy is lenne.

Kérdés: Egy magyarországi társaság tulajdonosa az ügyvezetést napi kétórás munkaviszonyban, havi bruttó 100 000 forintos munkabérért látja el, FEOR 1329 besorolású munkakörben. Emellett személyesen teljesíti a társaság által vállalt szolgáltatásokat is. Más biztosítási jogviszonya nincs. Megfelelő-e ez a részmunkaidős foglalkoztatás, és elegendő-e a közterheket a 100 000 forintos munkabér után megfizetni, vagy társas vállalkozóként is fennáll minimumjárulék-fizetési kötelezettség?

Kérdés: 2026. év végéig társas vállalkozói tevékenységet is folytató őstermelőnek az ez évi értékesítésből származó bevétele sajnos még az 500 ezer forintot sem éri el. Ebben az esetben fennáll-e 2027-ben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége őstermelőként? Jogosult lehet esetleg NYES-re?

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a magyar munkáltatónak, ha munkavállalója hat hónapnál rövidebb időre, például kutatási ösztöndíj keretében másik EU-tagállamba utazik, és ezalatt a magyar munkáltatónak kizárólag külföldről, távmunkában dolgozik? A fogadó államban nem létesít jogviszonyt, és munkabért sem kap. Hol kell megfizetni a munkabér adóját és járulékait, és milyen igazolásokra van szükség?

Kérdés: Akadályozza a CSED folyósítását, ha a novemberben szülő munkavállaló ingyenes megbízási jogviszonyban egy családi kft. ügyvezetői feladatait is ellátja? A társaságban a férj és a feleség egyaránt 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A feleség főállású munkaviszonyban is áll, a kft. tényleges tevékenységét alkalmazottak végzik. A férj jelenleg nem vesz részt a kft. munkájában, más cégeknél megbízási jogviszonyban dolgozik, több projektben közreműködik. Megoldást jelentene, ha a férj is ügyvezető lenne, és ezt a feladatot ingyenes megbízási jogviszonyban látná el?

Kérdés: Hogyan alakul a 45 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó 2026. III. negyedévi társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége, ha nappali tagozatos egyetemi tanulmányait szeptember 1-jétől szünetelteti? Az I. negyedévi bevétele 1.020.000 forint, a II. negyedévi bevétele 2.140.000 forint, a júliusi és augusztusi bevétele együttesen 1.200.000 forint, a szeptemberi bevétele pedig 400.000 forint.

Kérdés: Be kell jelenteni a T101E és a 1041-es változásbejelentőn az átalányadózó egyéni vállalkozó által a vállalkozás szünetelése alatt létesített munkaviszonyokat? Az egyéni vállalkozó 2023. december 27-től 2026. augusztus 31-ig szüneteltette tevékenységét, és ezalatt több alkalommal, hosszabb-rövidebb időre munkaviszonyt létesített.

Kérdés: Terheli minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség az egyéni vállalkozót, ha társas vállalkozói jogviszonyában keresőképtelen, és ebből a jogviszonyból táppénzt kap, egyéni vállalkozóként azonban továbbra is keresőképes, és folytatja a tevékenységét? Az érintett egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó, minimumkötelezettségét egyéni vállalkozóként teljesíti.

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?

Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?