90 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] érintett dolgozó tehát megváltozott munkaképességűként is folytathat keresőtevékenységet. A táppénzre való jogosultságát, a folyósítás időtartamát az Eb-tv.-ben foglalt általános szabályok alapján kell elbírálni. A kérdezett esetben ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű – rokkantsági ellátásban részesülő – dolgozó a 2026. január 21-től április 20-ig tartó keresőképtelenségének időtartamából 2026. január 21-től 2026. március 11-ig jogosult táppénzre, tekintettel arra, hogy táppénzes évét kimerítette, így már csak az azt követő fizetett szabadságon töltött időt (32 munkanap 50 naptári nap) lehet a táppénzre való jogosultsághoz jogszerző időnek (munkavégzésben töltött időnek) tekinteni, tehát 50 naptári napra jogosult táppénzre.A táppénz folyósítása nem zárja ki a rokkantsági ellátás[…]

Részlet a válaszából: […] jövedelemmel rendelkezik. Ezt követően már csak a jövedelem rendszerességének kell egy pontos meghatározása. Ezt a törvény 4. §-ának j) pontjában találhatjuk meg. Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. A kérdésből sem a foglalkoztatás minősége, sem időtartama, illetőleg a belőle szerzett jövedelem összege nem derül ki. Amennyiben a fiatal felnőtt jövedelmének mértéke vagy a folyamatos foglalkoztatás hossza a jogszabályban előírtakat nem éri el, abban az esetben a családi pótlék szünetelés nélküli tovább folyósítása előtt nincs akadály. Általánosságban tehát, amennyiben a munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó díjazás három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér összegét, az ellátást a negyedik hónaptól szüneteltetni kell. Érdekes kérdés lehet az, ha a 18. életévét betöltött személy jövedelme egyszerűsített foglalkoztatás keretében 3 hónapon keresztül meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, akkor folyósítható-e tovább az ellátás, vagy a szüneteltetésnek van helye? Az egyszerűsített foglalkoztatásról az Efo-tv. szól. E törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., a Szocho-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, és az alkalmi munka eseteiben ettől eltérő szabályozás az irányadó, melyeket az alábbiakban részletezünk. Ezekben az esetekben az említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. Ebből a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első[…]

Részlet a válaszából: […] megállapítani. A 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a kezelőorvos a biztosított keresőképtelenségét minden egyes jogviszonyában külön-külön bírálja el és igazolja. Ezért előfordulhat az az eset, hogy a biztosított az egyik jogviszonyában keresőképtelen, de a másikban nem.Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző Eb-tv. 48/A. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, maximum egy évig, ha nem volt a táppénzre való jogosultság első napját megelőző egy éven belül már táppénzen (nincs ún. előzménye). Mert ha volt, akkor azt az időtartamot az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénzfolyósítás időtartamába be kell számítani (Eb-tv. 46. §).A munkaviszonyban a rövid folyamatos biztosítási időre tekintettel az illető kimerítette a táppénzre való jogosultságát, de továbbra is keresőképtelen. Kérdés, hogy a keresőképtelen állományban tartó orvos megkapta-e az értesítést a táppénz megállapítására hatáskörrel rendelkező szervtől (kifizetőhely vagy kormányhivatal) a táppénzre való jogosultság lejártáról. Ugyanis a 102/1995. Korm. rendelet 8. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a beteg állapota indokolja, az orvos felhívja a figyelmét az egészségkárosodáson alapuló egyéb ellátások igénybevételének lehetőségére. Pont az ellátatlanság elkerülése érdekében. A megváltozott munkaképességűek pénzbeli ellátásai a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás, amelynek megállapítása és folyósítása az Mm-tv. 2–13., 30–33., 35. §-aiban foglaltak alapján történik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre táppénzfolyósítás nem történik, szünetel a biztosítás az érintett jogviszonyban.Arról[…]

Részlet a válaszából: […] számításának akkor van jelentősége, ha a nyugdíj összegét kell meghatározni. Itt már számít, hogy az igénylő teljes vagy részmunkaidőben dolgozott, ugyanis részmunkaidő esetén az egynapi munkaidő arányosításra kerül, vagyis ekkor az egynapi munkaidő nem egy napnak számít. De nézzük a pontos részleteket!A szolgálati időt arányosítani csak munkaviszonyban, a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagi jogviszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban pl. megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén lehet, haa) a foglalkoztatás részmunkaidőben történik, ésb) a jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset nem éri el az adott időszakra vonatkozó minimálbér összegét (a kötelező legkisebb munkabér havi bruttó összege 2026. január 1-jétől 322.800 forint).A szolgálati idő arányos számítására tehát valamennyi fent említett feltétel egyidejű fennállása esetén kerülhet sor.Nem kerül sor a szolgálati idő arányos számításáraa) a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottak esetében, valamintb) teljes munkaidőben vagy az adott munkakörre[…]

Részlet a válaszából: […] munkát végez társas vállalkozóként, akkor havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum) alapulvételével járulék fizetésére kötelezett.A minimumalap vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy az érintett csak napi 4 órában folytathat keresőtevékenységet. A munkaidő a társas vállalkozói jogviszony vonatkozásában nem értelmezhető, a GYOD-ra vonatkozó munkaidőkorlát betartása lényegében az igénylő nyilatkozatán alapul.A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy amennyiben a kérdésben említett[…]

Részlet a válaszából: […] 883/2004/EK rendelet alkalmazásával kell megállapítani, amely alapján a többes biztosítás kizárt.Az utóbb létesített jogviszonnyal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségeket alapvetően az határozza meg, hogy az érintettre a korábbi munkaviszonya – tehát a főállása alapján – hol terjed ki a biztosítás. Amennyiben Angliában (mert ott kerül sor a munkavégzésre), és ezt az angol biztosító által kiállított A1-es igazolással bizonyítja, akkor ez újabb jogviszonya alapján is Angliában lesz biztosított. Ebből következően őt Magyarországon biztosítottként bejelenteni nem kell, munkabérét idehaza társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó nem terheli. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy magyarországi jogviszonya mentes a társadalombiztosítási kötelezettségek alól, hanem csak azt, hogy e kötelezettségeknek Angliában az angol szabályok szerint[…]

Részlet a válaszából: […] szerzett összes jövedelmet, amibe természetesen beleszámít az ellátások mellett végzett munka során szerzett kereset is. Az ismételten megállapított öregségi nyugdíjat csak akkor folyósítják, ha annak összege magasabb, mint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a kérelmezőt megillető korábbi ellátás csökkentés nélküli összege. Ha az új számítás alacsonyabb összeget eredményez, a korábbi összeg kerül továbbra is folyósításra.Az öregségi nyugdíj újraszámítása nem hivatalból történik. Arra kizárólag az ellátásban részesülő személy kérelme alapján kerülhet sor. A kérelem előterjesztését a Keny-tv. 2022. július 27-ig szigorú határidőhöz kötötte, melynek elmulasztása esetén a nyugdíj összegének újraszámítására már nem kerülhetett sor. 2022. július 28-tól az újraszámítás iránti kérelem határidő nélkül előterjeszthető, így azt azok a személyek is benyújthatják, akiknek korábban a határidő elmulasztása miatt utasították el a kérelmüket, vagy a határidő túllépése miatt be sem adták azt.Az öregségi nyugdíj újraszámításához az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni. A kérelmet személyesen az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán, illetve a Kormányablakokban, postán az illetékes kormányhivatal nevével és a 1916 Budapest egységes postacímmel megcímezve, elektronikusan pedig a www.magyarorszag.hu[…]

Részlet a válaszából: […] munkába menet, vagy onnan lakására menet közben szenved el, vagy közcélú munkavégzés, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Baleseti ellátásként a dolgozót (sérültet) baleseti egészségügyi szolgáltatás, illetve sérülés esetén baleseti táppénz, baleseti járadék illeti meg.A kifizetőhelynek a bejelentett üzemi baleset tényét, függetlenül attól, hogy a dolgozó a balesetből kifolyólag keresőképtelenné vált-e vagy sem, határozattal kell elbírálnia.Alapja a munkabaleseti jegyzőkönyv, illetve a baleset üzemi jellegének elbírálásához szükséges egyéb bizonyítékok. A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, a baleseti sérülés pontos leírását, és hogy az milyen egészségkárosító következményekkel járt, valamint a jogorvoslati lehetőséget.A határozat rendelkező részének kell tartalmaznia a kifizetőhely egyértelmű döntését, hogy a baleset üzemi balesetnek minősül vagy sem, illetve a baleset egészségkárosító következményét. Az üzemi baleset következtében a dolgozónak rendelt gyógyszer, gyógyászati ellátás árához kifizetett térítési díjat az egészségbiztosító az üzemi baleset megállapításáról szóló határozat alapján megtéríti. Ezért a kifizetőhelynek a baleset üzemiségének elismeréséről szóló határozatát 8 napon belül meg kell küldenie a dolgozó lakóhelye[…]

Részlet a válaszából: […] keletkeztetne biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, amennyiben arra valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban (megbízás, munkaviszony) kerülne sor.Az egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján nyári szakmai gyakorlati képzésre irányuló megállapodás nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. Így a diákokat biztosítottként bejelenteni nem kell, díjazásukat nem terheli társadalombiztosítási járulék, ahogy mentes a személyi jövedelemadó alól is.Az Szja-tv. 1. számú[…]

Részlet a válaszából: […] regenerálódhasson. Az Mt. kötelező napi pihenőidőre és heti pihenőnapra vonatkozó szabályokat állapít meg.A beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állás bizonyos munkakörökben indokolt lehet, azonban ennek megvannak a munkajogi keretei. Az Mt. külön szabályozza az ügyeletet és a készenlétet. Készenlét esetén a munkavállaló maga határozhatja meg a tartózkodási helyét, azonban köteles ezt úgy tenni, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Amennyiben a munkáltató ténylegesen munkaidőn kívüli rendelkezésre állást vár el, azt nem informális elvárásokon keresztül, hanem az Mt. szabályainak megfelelően kell kezelni.Bár a magyar bírói gyakorlat kifejezetten nem említi a lecsatlakozáshoz való jogot, az Európai Unió Bírósága több munkaidővel és rendelkezésre állással kapcsolatos ügyben hangsúlyozta, hogy a munkavállalókat megillető pihenőidő tényleges érvényesülését biztosítani kell. A C-55/18. számú Deutsche Bank SAE ügyben az EUB rámutatott arra, hogy a munkaidő nyilvántartása nélkül a munkavállalók pihenőidőhöz való joga sem garantálható megfelelően. Az Európai Unió Bírósága kimondta azt is, hogy az otthoni készenléti idő – amelynek során a munkavállalónak rövid időn belül kell reagálnia a munkáltató hívásaira – munkaidőnek minősül (C-518/15. sz. ügy). A C-580/19. számú ügyben pedig azt emelte ki, hogy a rendelkezésre állási kötelezettség megítélése során azt kell vizsgálni, mennyiben korlátozza a munkavállaló szabadidejének tényleges felhasználását.A gyakorlatban sokszor nem a formálisan elrendelt rendkívüli munkaidő okozza a problémát, hanem az a vállalati kultúra, amelyben a munkavállaló úgy érzi, hogy a késő esti e-mailekre, hétvégi üzenetekre vagy szabadság alatti megkeresésekre is reagálnia kell. Ez különösen a vezetői, távmunkában végzett vagy nagy fokú önállósággal járó munkakörökben jelenthet kockázatot. A kérdés munkavédelmi jelentősége sem elhanyagolható. A folyamatos digitális elérhetőség, az állandó készenléti érzet és a munka-magánélet határainak elmosódása pszichoszociális kockázatként is értékelhető.A folyamatos digitális elérhetőség kényszere jogi kockázatokat is jelent:– A folyamatos stressz és a pihenés hiánya kiégéshez, egészségkárosodáshoz vezethet. Ha bizonyítható az összefüggés a munkaidőn kívüli elvárások és az egészségromlás között, a munkáltató felelőssége fennállhat.– A magánélet rendszeres zavarása – például késő esti telefonhívásokkal – sértheti a munkavállaló magánszférához való alapjogát.– A pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése miatt a hatóság szankciókat alkalmazhat.A jogalkalmazói gyakorlat és a felelős vállalatirányítás alapján az alábbi intézkedések segíthetnek a jogszerű és fenntartható keretek kialakításában:1. Belső szabályzat alkotása: A cégeknek érdemes belső szabályzatban rögzíteniük, hogy a munkaidőn kívüli üzenetküldés mikor nem elvárt, és a válasz elmaradása nem jár hátrányos következménnyel.2. Technikai megoldások alkalmazása: Egyes nagyvállalatoknál és külföldi szabályozási környezetekben előfordul az e-mailek kézbesítésének késleltetése vagy a rendszerekhez való hozzáférés munkaidőn kívüli korlátozása.3. Vezetői példamutatás: A „digitális póráz”[…]