136 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát.2026. január 1. napjától a minimálbér emelése növekedést eredményezett a levonás alól mentes munkabér összegében. A minimálbér nettó összege 214.662 forintra, mely alapján a levonásmentes munkabérrész 128.797 forintra emelkedett.A levonásmentes munkabérrész azt a végrehajtási eljárást tűrni kényszerült adós számára biztosított, elégségesnek gondolt jövedelemösszeget jelöli, melyet a jogalkotó az adós és családja megélhetése érdekében az adós rendelkezésében hagy. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.Az elvégzett munka ellenértékét, a munkavállaló részére járó munkabért utólag, a tárgyhónapot követő tizedik napig kell a munkavállaló részére kifizetni. A kifizetett munkabérrel összhangban a kifizetésre vonatkozó szabályozással a tárgyhó tizedik napjáig a munkavállaló részére egyértelműsített, érthető elszámolást, tájékoztatást kell nyújtani.Eltérő megállapodás hiányában a munkavállalót megillető 2025. december havi munkabér 2026. január hónapban esedékes.A hivatkozott generális szabályozás mellett az év utolsó hónapjára járó munkabér-kifizetés tekintetében az Szja-tv. konkrét rendelkezést is tartalmaz. Az Szja-tv. 26. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.A szemléltetett munka és adójogi összevetés ismeretében[…]

Részlet a válaszából: […] rehabilitációja nem javasolt, vagy= rehabilitálható, és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri;– minimum az alapösszeg 45 százaléka, 66.230 forint, ugyanakkor maximum az alapösszeg 150 százaléka, 220.765 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy= egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint= rehabilitálható, és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri;– nem lehet kevesebb az alapösszeg 50 százalékánál, 73.590 forintnál, ugyanakkor annak a 150 százalékát, 220.765 forintot sem haladhatja meg, ha a megváltozott munkaképességű személy kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható;– minimum az alapösszeg 55 százaléka, 80.950 forint, ugyanakkor maximum az alapösszeg 150 százaléka, 220.765 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege 2026. évben– az alapösszeg 30 százaléka, 44.155 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy= egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy= rehabilitálható, és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de a kérelem benyújtásának[…]

Részlet a válaszából: […] bányászok egészségkárosodási járadékát, fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, polgármesterek közszolgálati járadékát, a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás, az árvák kiegészítő támogatása és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást, hősi kiegészítő rokkantsági támogatást, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,[…]

Részlet a válaszából: […] „egyszerű” megbízásként kezeli az adott megbízásokat, és akkor nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség. Amennyiben a tartós megbízást választja, akkor viszont az érintettekre kiterjed a biztosítás, és a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 30 százalékának (322.800×30% = 96.840 forint) alapulvételével meg kell fizetnie. (Ezt a megoldást abban az esetben mindenképpen célszerű lenne választania, ha a megbízási díjból származó jövedelem havi összege meghaladná a biztosítási határösszeget, hiszen ez adminisztrációs könnyítést jelentene a számára, illetve a biztosítottak e jogviszonyuk alapján egyszerűbben vehetnék igénybe az esetleges pénzbeli ellátásokat.)Ami az első kérdést illeti: rögzítenünk kell, hogy a tartós megbízásra vonatkozó előírások nem írják felül a társas vállalkozók vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályokat, miszerint a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az érintett személyes közreműködése révén eleve társas vállalkozónak tekintendő.Tehát, ha az ügyvezető[…]

Részlet a válaszából: […] kifizetőhelynek a pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozóan bejegyzési kötelezettségük sincs. Tehát a dolgozótól nem kérhető, és nem vehető át a tb-kiskönyv. A foglalkoztatónak a nála lévő kiskönyveket a dolgozóknak vissza kell adnia, legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor. Az átadást hitelt érdemlő módon kell igazolni. Ha a tb-kiskönyv átadása meghiúsul, azt a foglalkoztatónak a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kell megőriznie.A kifizetőhely 2026. januártól az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz elbírálásához szükséges adatokat – beleértve a biztosítási időre vonatkozó adatokat is – az egészségbiztosító által működtetett[…]

Részlet a válaszából: […] tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.A jogalkotó szándéka szerint a pontokból következő teljesen köztehermentes összeg maximumát hivatott korlátozni a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése, amely szerint az (1) bekezdéstől eltérően adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj-tv. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemélya) részére a tárgyévben ugyanazon kifizető által juttatott az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmekből a kifizető az Szja-tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget lenne köteles levonni;b) által megszerzett, az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmek nem kifizetőtől származnak, vagy a jövedelmekből a kifizető az Szja-tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni.A kérdés arra irányul, hogy e korlát jelen esetben is fennáll-e. Álláspontunk szerint nem.A Tbj-tv. értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt vagy a Magyar Honvédséggel fennálló szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt tölt be vagy létesít.Az öregségi nyugellátást a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.A nyugellátás kötelező szüneteltetésére előírt szabály a nyugdíjas költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésére vonatkozik, az egyházi vagy civil fenntartású köznevelési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személyekre nem kell alkalmazni. Azaz, ha a nyugdíjas pedagógus foglalkoztatója nem költségvetési intézmény, az intézmény fenntartója nem tankerületi központ, akkor az öregségi nyugdíj mellett létesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alapján nem kerül szüneteltetésre az ellátás.A nyugdíj folyósításának szüneteltetése alól mentesülnek azok a nyugdíjasok is, akik a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, vagy egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél vállalnak[…]

Részlet a válaszából: […] jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítási öszeghatára 154.420 forintról havi 159.980 forintra (Az együttfolyósítási összeghatár azokra az esetekre vonatkozik, amikor az özvegyi nyugellátást a házastárs 1998. január 1-jét megelőző elhalálozására figyelemmel állapították meg. Ebben az esetben az öregségi nyugdíjat és az özvegyi nyugdíjat – a megállapításuk időpontjára tekintet nélkül – az együttfolyósítási összeghatárig kell együtt folyósítani. Az 1997. december 31-ig hatályban volt társadalombiztosítási jogszabályok lehetővé tették, hogy a saját jogú nyugellátásban is részesülő özvegy özvegyi nyugdíja akár az elhunytat halálakor megillető nyugellátásnak 60 százaléka legyen. A Tny-tv. rendelkezései szerint ellenben a saját jogú nyugellátásban részesülő özvegy az elhunyt házastársa nyugellátásának 30 százalékára jogosult. A kétféle szabályozás közötti eltérések enyhítésére[…]

Részlet a válaszából: […] tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Tehát a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása szempontjából a bíróság ítéletének kevésbé van jelentősége, mint annak, hogy a valóságban a gyermek hol tartózkodik életvitelszerűen. Az említett jogszabály szerint a családi pótlék annak a szülőnek jár, aki a gyermeket a mindennapokban a háztartásában neveli. Ez a személy jelenleg a gyermek édesanyja. A fennálló helyzet természetesen a bíróság előtt megtámadható, főként, ha a gyermek háztartásból történő kikerülésének körülményeit vizsgáljuk. Amennyiben itt jogszabálysértést vagy súlyosabb cselekményt állapít meg a bíróság, abban az esetben a gyermeket vissza fogják helyezni az édesapa nevelésébe, és ezáltal ismét megnyílik az út a családi pótlék folyósítása előtt. A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Amely hónapban a gyermek kikerült az apa háztartásából, a családi pótlék még a részére jár. Akár az ellátás visszafizettetésre is sor kerülhet akkor, ha az édesapa ezt követően is felvette az ellátást. Az említett jogszabály ugyanis előírja, hogy az ellátásra jogosult személy az igényelbíráló szervnek 15 napon belül írásban köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti, ilyen különösen, ha a gyermek a kérelmező háztartásából kikerül.A gyermek jelenleg nem él az apával közös háztartásban, így természetszerűleg a családi pótlék felvételére nem jogosít. Ugyancsak a Cst. említi meg, hogy jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. A jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha a jogosult tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette; vagy a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.[…]

Részlet a válaszából: […] meg kell fizetni.Amennyiben a munkavállaló tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél alacsonyabb, akkor a különbözet után a járulék a foglalkoztatót terheli, amit nem téríttethet meg a munkavállalóval.Jelen esetben tehát a munkavállaló béréből 40.000×18,5% = 7400 forint társadalombiztosítási járulékot kell levonnia a munkaadónak, míg a 96.840–40.000 = 56.840 forint utáni 18,5 százalékos járulék őt terheli, ahogy a 96.840 forint utáni szociális hozzájárulási adó is. A munkavállaló[…]