87 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, szerződéses határvadász jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyt, közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként létesített jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló jogviszonyát.Ugyancsak keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szövetkezet tagjaként töltött idő, ha a szövetkezet tevékenységében a tag munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban), egyházi szolgálati viszonnyal, mezőgazdasági őstermelőként, főállású kisadózóként, állami projektértékelői jogviszonnyal, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjeként, továbbá alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjeként, vezető tisztségviselőjeként, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagjaként szerzett szolgálati idő; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselőként és tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként szerzett szolgálati idő.Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő az alkalmi munkavállalói foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással szerzett szolgálati idő, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának ideje, továbbá 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítés alapján szerzett biztosítási idő is.De a Tny-tv. R. 12. §-a alapján keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell elismerni a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként vagy házastársaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként vagy házastársaként szerzett szolgálati időt.Gyermekneveléssel töltött jogosultsági[…]

Részlet a válaszából: […] ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a kiegészítő rokkantsági támogatásban, a kiegészítő hozzátartozói támogatásban, az árvák kiegészítő támogatásában és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátásokban, házastársi pótlékban, házastárs után járó jövedelempótlékban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, a nemzeti gondozási díjban és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelésekben és juttatásokban részesülő személyek, feltéve ha számukra a 2025. januári emelés is járt.A 2025. novemberi kiegészítő emelés megilleti továbbá a 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított, a felsorolás szerinti saját jogú ellátásban részesülő személyt is, amennyiben ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg.Az előzőek mellett a kiegészítő emelés jár a 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személynek is, amennyiben az ellátását 2025. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági járadékának, vagy januári emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították[…]

Részlet a válaszából: […] százalékával rendelkezik.Ahhoz, hogy a kivételes rokkantsági ellátást a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel meg lehessen állapítani, kérelmet kell előterjeszteni, és a kérelmezőnek legalább az előírt biztosítási időnek a felével kell rendelkeznie, amit a kellő biztosítási idő hiányára tekintettel elutasított döntéssel igazolni tud. Szükséges továbbá 50 százalékos vagy kisebb mértékű („C1”, „C2”, „D” vagy „E” minősítési kategória) egészségkárosodás, és az, hogy a kérelmező ne részesüljön más rendszeres pénzellátásban. Kizárja a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megállapítását, így a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását is, ha a kérelmező csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban, bányászok egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, időskorúak járadékában, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, tartós ápolást végzők időskori támogatásában, közszolgálati járadékban, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátásban részesül.A kivételes rokkantsági ellátás igényléséhez rendszeresített Kérelem adatlap beszerezhető a kormányhivataloknál, de le is letölthető a kormányhivatalok honlapjáról vagy a www.magyarország.hu internetes oldalról (Juttatás, Segély menüpont alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira kattintva). Az igénybejelentő lap kitöltése során a természetes személyazonosító adatokon és[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, szerződéses határvadász jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyt, közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként létesített jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló jogviszonyát.Ugyancsak keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szövetkezet tagjaként töltött idő, ha a szövetkezet tevékenységében a tag munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban), egyházi szolgálati viszonnyal, mezőgazdasági őstermelőként, főállású kisadózóként, állami projektértékelői jogviszonnyal, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjeként, továbbá alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjeként, vezető tisztségviselőjeként, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagjaként szerzett szolgálati idő; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselőként és tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként szerzett szolgálati idő.Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő az alkalmi munkavállalói foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással szerzett szolgálati idő, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának ideje, továbbá 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítés alapján szerzett biztosítási idő is.De a Tny-tv. R. 12. §-a alapján keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell elismerni a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként vagy házastársaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként vagy házastársaként szerzett szolgálati időt.Gyermekneveléssel töltött jogosultsági[…]

Részlet a válaszából: […] járadékában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny-tv. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres[…]

Részlet a válaszából: […] szempont, hiszen a 2025. évi XXXIV. tv. jogharmonizációs célú és jogtechnikai módosításokat is tartalmaz.A törvénymódosítás további célja, hogy a munkáltatók számára átláthatóvá váljanak azok az esetleges jogviszonyok is, amelyekben egy egészségügyi dolgozó más szolgáltatónál is párhuzamosan foglalkoztatva van. Ennek érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató elektronikus úton hozzáférjen ahhoz az információhoz, hogy az általa alkalmazott vagy alkalmazni kívánt személy mely egészségügyi szolgáltatónál, milyen jogviszonyban áll.Az elektronikus felület bevezetésével vitathatatlanul egy korszerű újítás következik, melynek segítségével mindig naprakész adatok állhatnak rendelkezésünkre. Lekérdezhetővé válnak a biztosítási jogviszonyok, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a balesetitáppénz-adatok, ezen túl az e-kiskönyv tartalmazni fogja a személyazonosító adatokat, a tajszámot, a foglalkoztató adatait, illetve a jogviszony szünetelésének időszakait, továbbá gyermekgondozási ellátások esetében az ellátásra jogosító gyermek személyes adatait is. A kétségkívül pozitív innovációt ígérő módosítás mellett érdemes megjegyezni, hogy a változtatás egy terhet is ró a lakosságra, hiszen az érintetteknek érdemes lesz meggyőződniük arról, hogy adataik helyesen szerepeljenek a nyilvántartási rendszerben. A biztosítottak a Betegéletút szolgáltatáson keresztül érhetik el saját adataikat.Milyen változtatások tehetik ténylegesen egyszerűbbé az adminisztrációt?Az adminisztrációt egészen biztosan megkönnyíti majd, hogy a biztosítottak a rájuk vonatkozó adatokat egy helyen, az elektronikus felületen tekinthetik majd meg, a jelenlegi rendszer helyett – melyben a biztosítási jogviszonyok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) rendszerében, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások a Magyar Államkincstár Egészségbiztosítási Pénzbeli Ellátások szakrendszerében vannak nyilvántartva. A 2025. évi XXXIV. tv. kimondja az adminisztratív terhek csökkenését azáltal, hogy a digitalizációnak köszönhetően az államigazgatás adatbázisaiban már rendelkezésre álló adatok nem kerülnek ismételt bekérésre, illetve dokumentálásra.A papíralapú tb-kiskönyvnél találkozhatunk olyan esettel, hogy nem teljes körű. Ugyanis a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban állók ellátását a kormányhivatal folyósítja, a kormányhivatalnak ezen ellátásokat pedig nem kell bejegyeznie a tb-kiskönyvbe. Ebben az esetben az e-tb-kiskönyv a gyakorlatban valóban könnyíthet az adminisztrációs terheken, hiszen bevezetéséig, amennyiben a korábban kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál elhelyezkedő munkavállalónak utóbb fizetőhellyel rendelkező foglalkoztatója lesz, a vármegyei kormányhivataloktól szükséges az ellátás megállapításához szükséges előzményadatokat bekérni.Habár a témában még nem találkozhatunk egységes joggyakorlattal, az új rendszer bevezetése rejthet[…]

Részlet a válaszából: […] járulékfizetési kötelezettség terheli.További probléma, hogy e társas vállalkozói jogviszonya – a Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának g) pontja alapján – kizárja, hogy egyéni vállalkozóként a kisadózást válassza.Napi kétórás munkaviszonya alapján pedig a munkabére, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után terheli a járulékfizetési kötelezettség.Mindezeket figyelembe véve az ügyvezetés megbízási jogviszonyban történő ellátása nem szerencsés választás. A jogviszonyt minden esetben az ellátandó feladatok és a cég specialitásai alapján kell meghatározni. Megoldás lehet például,[…]

Részlet a válaszából: […] pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján teljesíti. Amennyiben a külföldi vállalkozás biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettségét az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő elmulasztja, a kötelezettséget az érintett foglalkoztatott saját maga teljesíti.A Tbj-tv. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le. A (2) bekezdés szerint a külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.A jogkövetkezmények korlátozott viselése nyomatékosítja a foglalkoztatott kötelezettségteljesítését. Amennyiben a külföldi vállalkozás elmulasztja a foglalkoztatással összefüggésben keletkezett bejelentési, járulékbevallási és fizetési kötelezettségét, a foglalkoztatott köteles mindezt teljesíteni, és ha elmulasztja, a mulasztási bírság és adóbírság kivételével vállalnia kell a jogkövetkezményeket.A kérdés társadalombiztosítást érintő vetülete után annak munkajogi megközelítése is fontos. A bérpótlék kifizetésével a munkáltató a szokásostól eltérő, nehezebb munkakörülmények között végzett munkát díjazza. A munkavégzést nehezítő[…]

Részlet a válaszából: […] rendelet 15. cikke alapján a finn illetőségű személy Finnországban végzett nem önálló munkája Finnországban válik adókötelessé. A magyar munkáltatónak az adókötelezettség megállapítása során az Szja-tv. 7. számú mellékletének rendelkezéseit kell szem előtt tartani. A munkáltatónak a munkavállaló által bemutatott, a finn hatóságok által kiállított illetőségigazolás alapján nem keletkezik adólevonási kötelezettsége, de a kifizetett jövedelmet a ’08-as bevallásban szerepeltetni kell.A munkáltatónak a kötelezettségei teljesítéséhez nemcsak a magyar, hanem a finn szabályokat is meg kell ismernie, például keletkezik-e a munkáltatónak telephelye, bejelentési vagy regisztrációs kötelezettsége, illetve a foglalkoztatással összefüggő adókötelezettséget a munkáltatónak vagy a munkavállalónak kell teljesítenie.A munkavállaló biztosítási kötelezettségét illetően a 883/2004/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének c) pontjából kell kiindulnunk, miszerint a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek az adott tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak.A kérdésben foglaltak szerint az érintett munkavégzésének a helye Finnország lesz, tehát ott terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. Ennek teljesítése érdekében a finn társadalombiztosítási hatóságokkal kell felvennie[…]

Részlet a válaszából: […] munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A Vht. 66. szakaszában a jogalkotó a letiltás szempontjából munkabérnek tekinthető járandóságok tételezését további foglalkoztatási jogviszonyok mentén is indokoltnak tartja, így az egyes szolgálati jogviszonyok mellett a tagságból származó és munkabér jellegű ösztöndíj is munkabér jelleget ölt, illetve a gyűjtőfogalomként a rendszeresen és időszakonként visszatérő szavakat kiemelve lényeges, hogy munkavégzésből származzon a díjazás.A megbízási szerződés díjazása és annak időszakonként visszatérő jellege a munkabér-irányultságot, míg az ügyellátást a Ptk. 6:272. §-a – a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles – erősíti.A megbízott a rábízott feladat ellátásáért megbízási díjra jogosult – a munkabér jellegét, így a munkabérletiltásra érvényesülő szabályozás alkalmazhatóságát teszi kétségessé.A Vht. 66. §-ának e) pontja alapján a munkabérre vonatkozó szabályok érvényesülnek bármely személy munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése során, melyet valamely személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.A hivatkozott jogszabályhely rendszeres, visszatérő és a juttatás hangsúlya miatt azt az álláspontot erősíti, hogy ebben a tekintetben, vagyis a letiltási alap szempontjából elkülönül egymástól a rendszeresen visszatérő megbízás és az egyszeri megbízás.Nem könnyíti meg az eligazodást a Vht. 65. §-ának (4) bekezdése. Munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A megbízás idézett szakasz szerinti értékelése azért nem helytálló, mert a megbízó nem munkáltató, és foglalkoztatónak is csak akkor tekinthető, ha a megbízottra a biztosítás hatálya kiterjed.Kérdésként vetődik fel, hogy az ügyben érintett munkabérletiltást tűrni kényszerült megbízottnak általában fűződik-e érdeke ahhoz, hogy a munkabérletiltás megalapozottságát vitatottá, kétségessé tegye.A végrehajtó munkajelleget képviselő álláspontjának megdöntését követően ugyanis a megbízási díj a végrehajtási eljárás szempontjából az adós harmadik személlyel szemben fennálló követelésének minősül, és mint ilyen, teljes összegében[…]