104 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti.Korábban (2024. május 9-ig) valóban tartalmazott olyan kitételt az említett jogszabályi hely, hogy a díjazás csak legalább hat hét egybefüggő időtartamú szakmai gyakorlat esetén illeti meg a hallgatót. E szűkítő rendelkezés azonban törlésre került, így 2024. május 10-től a szakmai gyakorlat hosszától függetlenül jár a díjazás, kivéve azt az esetet, amennyiben költségvetési szervnél, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél kerül sor – hallgatói munkaszerződés nélkül – a szakmai gyakorlatra.A hallgatói munkaszerződés a Tbj-tv. 17. §-a 2) bekezdésének b) pontja értelmében nem keletkeztet biztosítási (és így) járulékfizetési kötelezettséget, a Szocho-tv. 5. § (1) bekezdés e) pontjának eb) pontja[…]

Részlet a válaszából: […] a számára.A munkaadónak a társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában további teendője nincs: a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása a rokkantsági ellátás megállapításával nem változik, továbbra is az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A dolgozó foglalkoztatására munkaidő vagy kereseti korlát nem vonatkozik.Ugyanakkor az Mt. 120. §-a alapján – megváltozott munkaképességére[…]

Részlet a válaszából: […] nevével és a 1916 Budapest egységes postacímmel megcímezve, elektronikusan pedig a www.magyarorszag.hu honlapon lehet előterjeszteni. A www.magyarorszag.hu oldalon a „Nyugdíj” címszó alatt megjelenik az összes ügyintézési lehetőség. Az „Ellátások igénylése” cím alatt található az öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges űrlap.Ami a nyugdíj melletti munkavállalást illeti, az öregségi nyugdíj mellett keresetkorlátozás nélkül lehet munkát vállalni, így a nyugdíjas egyidejűleg megkapja a nyugdíját és a keresetét is. Ez alól a szabály alól egy kivétel van, ha a nyugdíjas a közszférában helyezkedik el. A nyugellátás folyósításának szünetelésével kell számolni, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.A felsorolt jogviszonyok létesítése esetén a nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.Kérelemre mentesül a folyósítás szüneteltetése alól az a nyugdíjas, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben dolgozik. Az ellátás folyósításának szüneteltetés alóli mentesítését az érintettnek kell kérelmeznie a nyugdíjfolyósító szervnél.A kérelemhez mellékelni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a foglalkoztató szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, köznevelési intézménynek vagy szakképző intézménynek minősül, valamint a jogviszony fennállására és keletkezésének (megszűnésének) időpontjára vonatkozó adatokat. A bejelentéshez szükséges nyomtatványok megtalálhatóak a www.allamkincstar.hu honlapon a „Nyugdíj” címszó alatt a „Nyugdíjfolyósítás”-sal kapcsolatos tudnivalók között „A nyugdíj folyósításának szüneteltetése”, azon belül pedig a „Közszférában történő foglalkoztatás miatti szüneteltetés” cím alatt.A nyugdíjba[…]

Részlet a válaszából: […] direkt, azaz a munkáltató részére kiadmányozott munkabérletiltás útján, illetve tartozásigazoláson „hozott”, a korábbi, megelőző munkáltató által kiadott munkabért terhelő letiltásokra vonatkozó kötelező jellegű adatközlés útján.Amennyiben a munkavállalónak a részmunkaidőre irányuló jogviszony létesítése során átadott tartozásigazolása már tartalmaz munkabérletiltást, azonban nem hordoz semmilyen információt a munkabérből történő levonásra vonatkozóan, akár indokolt lehet a munkavállaló nyilatkoztatása és a további, jelenleg is aktív foglalkoztató munkáltató/munkáltatókkal való kapcsolatfelvétel.Elsődlegesen ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy a folyamatba helyezett végrehajtási ügyben más munkáltató foganatosít-e munkabérletiltást, mert akkor a mentességre vonatkozó kedvezményi szabályozás a megelőzően már létesített foglalkoztatási jogviszonyban folyamatosan érvényesül. Az újonnan létrejött részmunkaidős munkaviszonyban a mentesség már nem lesz irányadó, az általános szabályok szerint kell a letiltást foganatosítani.A döntést nem kizárólag a tartozásigazolás adatai, hanem a letiltási rendelvények tartalma, illetve akár együttes értelmezése is elősegíti.A rendszeresített munkabérletiltások második oldalán megtalálható figyelmeztetés kötelező érvényű a munkáltatóra nézve a levonás közös szabályainak alkalmazására. A figyelmeztetésben az ügygazda végrehajtó fel kell, hogy hívja a munkáltató figyelmét a mentességi korlát alkalmazására, vagy éppen mellőzésére.Már folyamatba tett, és más munkáltató által is érvényesített letiltási ügyben a kérdéssel érintett részmunkaidőben elvégzett munka ellenértékéből a Vht. 62. §-ának (2) bekezdése alapján – ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le – több letiltás esetében a munkabér 50 százaléka levonható.A részmunkaidőben való foglalkoztatás tartama alatt érkezett végrehajtói letiltás[…]

Részlet a válaszából: […] húsz év szolgálati idővel. A szolgálati idő meghatározásánál a rokkantsági ellátás folyósításának időtartamát nem lehet figyelembe venni, mert az nem minősül szolgálati időnek, azonban, ha a kérelmező a rokkantsági ellátás mellett dolgozott, a jogviszony ideje szolgálati időként elismerhető.A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító korhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Az öregségi nyugdíj nem automatikusan jár, azt igényelni kell. Az igénybejelentéshez rendszeresített formanyomtatvány megtalálható a www.allamkincstar.gov.hu internetes oldalon az öregségi nyugdíj címszó alatt, vagy a www.magyarorszag.hu oldalon nyugdíj címszó alatt. Az, aki a formanyomtatványt nem tudja elektronikusan elérni, annak segítenek az kormányablakokban. A kitöltött kérelmet személyesen az illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán, postán a címzett kormányhivatal nevével[…]

Részlet a válaszából: […] 5.234.400 forintot), akkor az ezen összeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ellátásának folyósítását szüneteltetni kell.Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni.A kereseti korlátot arányosítani nem kell, tehát az érintett többes jogviszonyú vállalkozóra vonatkozóan is 5.234.400 forint ez évben a kereseti korlát összege, függetlenül attól, hogy csak május 2-től részesül korhatár előtti ellátásban.Nincs jogszabályi akadálya[…]

Részlet a válaszából: […] további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.Családi szerepvállalással töltött idő igazolható terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idővel.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne.Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.A gyermekgondozási segély összegét, vagy a folyósítása alatt szerzett jövedelmet az öregségi nyugdíj összegének számításakor a nyugdíj-megállapító szerv csak akkor veszi figyelembe, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb összegű nyugellátást eredményez. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési[…]

Részlet a válaszából: […] §-ának (1) bekezdése szerint a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított ún. diplomás gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.A kérdés szempontjából ez egy nagyon fontos jogszabály. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt ugyanis a biztosítás szünetel. Ez az érintett munkavállalóra vonatkozóan két dolgot eredményez. Egyrészt, a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté, mert ebben az esetben nem lép érvénybe az ún. 45 napos szabály (hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően még 45 napig fennmarad), mert a biztosítási jogviszony nem szűnik meg, csak szünetel.Másrészt, mivel a 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetés nélküli szabadság megszünteti a biztosítás folyamatosságát, így a fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó csak annyi időre lehet jogosult táppénzre, amennyit a fizetés nélküli szabadság után a keresőképtelenség első napjáig dolgozott. A táppénz összege is lényegesen alacsonyabb lesz így, mert az alap és a mérték is kedvezőtlenebb szabályokkal számítódik. Ha a munkavállaló nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási idővel, akkor a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani az alapot. Ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a kisebb összeget kell figyelembe venni. A táppénz 60 százalékos mértékéhez legalább 730 nap folyamatos biztosítási időre van szükség, így egy 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság után csak 50 százalék lesz a táppénz mértéke.Abban az esetben, ha a munkavállaló várandós lesz, a CSED-jogosultságot már egyszerűbb eldönteni.Az Eb-tv. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított[…]

Részlet a válaszából: […] elszámolás után derülnek ki olyan körülmények, események, amelyek befolyásolják a már elszámolt munkabért vagy társadalombiztosítási pénzbeli ellátást, és ezzel együtt természetesen a kiadott iratok, igazolások tartalmát is. A foglalkoztató, illetve a kifizetőhely abban az esetben sértené meg a jogszabályokat, ha figyelmen kívül hagyná ezeket a tényeket, és nem végezné el a korrekciót.Az utólagos számfejtés esetén természetesen el kell végezni a ’08-as bevallások, illetve a kifizetőhelyi adatszolgáltatások önellenőrzését, korrekcióját is.A Tbj-tv. 30. §-a alapján a jogviszony megszűnését követő utólagos kifizetésnél önellenőrzés keretében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.A Szocho-tv. 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban úgy rendelkezik, hogy adófizetési[…]

Részlet a válaszából: […] rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (A rendelet előírásai pedig 2025. január 1-jétől „beemelésre” kerültek a törvénybe.)Az említett rendelet értelmében a 2024. augusztus 1-jét követően létesített munkaviszonyok esetében csak az tekintendő munkaerőpiacra lépőnek, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.Ezzel párhuzamosan a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény időtartama 1 év + 6 hónapra csökkent. Ez azonban a 2024. júniusban kezdődött munkaviszonyok utáni kedvezményt (2 + 1 év) nem érintette, illetve érinti.Ugyanakkor a kedvezményezett foglalkoztatott utáni kivaalap kedvezménymértékét a Kiva-tv. – a Szocho-tv. előírásaitól függetlenül – állapítja meg.A jogszabály 2. §-a 20. pontjának b) alpontja 2024. december 31-ig a következők szerint rendelkezett: a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett (tehát a munkaerőpiacra lépőnek minősülő) foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás[…]