108 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] meg határozattal az öregségi nyugdíjat, de a jogviszonya megszűnésének időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A 2023. évi LII. tv. alkalmazása során nyugdíjasnak minősül továbbá az a személy is, akinek a részére a nők kedvezményes nyugdíját határozattal állapították meg, vagy akinek a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyt (nyugdíjat) állapítottak meg, vagy egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.A 2023. évi LII. tv. a jubileumi jutalom helyett a köznevelési foglalkoztatotti jutalom elnevezést használja. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár huszonöt, harminc és negyven év szakmai gyakorlat esetén. A szakmai gyakorlati időbe beszámítható időket a 2023. évi LII. tv. sorolja fel. Beszámítható például a szakmai gyakorlati időbe a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony stb.Ha a jogviszony azért szűnik meg, mert a dolgozó a felmentés közlésének, vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének évében esedékessé váló köznevelési foglalkoztatotti jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Tehát a kérdezőnek jár a köznevelési foglalkoztatotti jutalom a harminc év szakmai gyakorlata után, annak ellenére, hogy a jogviszonya korábban, a „jubileumi év letöltését” megelőzően szűnik meg.Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a nyugdíjazás miatt szűnik meg (áthelyezés, rendkívüli felmentés vagy elbocsátás esetét kivéve), a negyven évhez kötődő köznevelési foglalkoztatotti jutalom akkor is jár, ha a dolgozó legalább harmincöt évi szakmai gyakorlattal rendelkezik.A köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetése nyugdíjbiztosítási szempontból sem lényegtelen, hiszen annak összegét az öregségi nyugdíj összegébe bele kell számolni.Végül a nyugdíjazást követő tanítóként történő munkavállalásról. Az öregségi nyugdíj[…]

Részlet a válaszából: […] évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során e naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a fent meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.A jogszabály szerint a járulékalap meghatározásánál a minimálbért kell figyelembe venni, ami a Tbj-tv. alkalmazásában – a törvény 4. § 14.1. pontja alapján – a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét jelenti.A garantált bérminimumot – az ugyanezen szakasz 14.2. pontja értelmében – csak az egyéni és társas vállalkozók minimumjárulék-fizetési kötelezettségének a meghatározása során kell alkalmazni.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése alapján munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.Ebből az előírásból,[…]

Részlet a válaszából: […] igénybevétele során éri.Lényeges, hogy a közcélú munkavégzés, valamint a munkaképes lakosság és az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében létrejövő közfoglalkoztatási jogviszony keretében végzett munka nem azonos fogalmakat jelöl.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítottnak minősül a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, és a munkavégzés feltételeit generálisan az Mt. szabályozza, ezért főszabály szerint a közfoglalkoztatott jogosultsága több ponton szinkronitást mutat a munkaviszonyban álló személlyel.Ezzel szemben a Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja alapján baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki közcélú munka végzése, különösen, aki életmentés, baleset-, katasztrófaelhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást.A Tbj-tv. szerinti biztosított személy az egészségbiztosítás valamennyi, Eb-tv.-ben szabályozott ellátására jogosult.A Tbj-tv. által meghatározott biztosítotti körrel azonos ellátás illeti meg a Tbj-tv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, de az említett azonos elbírálás, illetve azonos ellátási jogosultság az Eb-tv. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kizárólag az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira és az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira való igény érvényesítésére vonatkozó feltételekre terjed ki.Az Eb-tv. és a hivatkozott Tbj-tv. együttes értelmezéséből következik, hogy alapesetben a közcélú munkát végző személy az elszenvedett üzemi balesetéből eredően baleseti táppénzre nem, kizárólag az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lesz jogosult.Az Eb-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb[…]

Részlet a válaszából: […] nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Az ügyvéd biztosítása a kamarai tagság kezdete napjától, annak megszűnése napjáig áll fenn. Szünetel a biztosítás az ügyvédi tevékenység szünetelésének, illetve az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének az ideje alatt.A táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításához a folyamatos biztosításban töltött időket össze kell számítani. A fennálló biztosításban töltött napokhoz hozzá kell adni az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosítási napokat. A hangsúly a megszűnt biztosításon van. A dolgozónak az ügyvédi egyéni vállalkozási biztosítása nem szűnt meg, csak szünetel, ezért nem számítható össze a szünetelést megelőző biztosításban töltött idő. Felhívjuk a figyelmet, hogy mint munkaviszonyban állónak szünetel a biztosítása a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítés ideje (pl. a keresőképtelenség)[…]

Részlet a válaszából: […] Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Az említett kör azonban abban az esetben is jogosít iskoláztatási támogatásra, ha a gyermek tankötelezettsége már megszűnt. Ebben az esetben azonban csak azzal a feltétellel, hogy közoktatási intézményben tanulmányokat folytatnak. Ekkor annak a tanévnek az utolsó napjáig jár a családi pótlék, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Ez jogvesztő határidő, két eset kivételével. Egyrészt, ha a gyermek sajátos nevelési igényű tanuló, és fogyatékossági támogatásban nem részesül, másrészt a már korábban említett súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetében. Előbbi esetben a korhatár a gyermek 23. életéve, utóbbiban korhatár nincs meghatározva. Abban az esetben tehát, ha a gyermek nem beteg, megállapítható, hogy annak a tanévnek a végéig jár az ellátás a gyermek jogán, amelyben a 20. életévét betöltötte. A tanév természetesen az adott év augusztus 31-ig tart. Ellenben, ha iskolai igazolással kizárólag június 30. napjáig rendelkezik, a családi pótlék elbírálásával foglalkozó szerv az ellátást ezzel az időponttal fogja megszüntetni. A nyári hónapokra – júliusra, augusztusra – esetlegesen visszamenőleg, az új tanév megnyílását követően lenne jogosult a kérelmező az ellátás igénybevételére. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától lehet megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Ez alapján visszamenőlegesen abban az esetben lehet a családi pótlékot megállapítani, ha a kérelem benyújtásakor a feltételek fennálltak. Így figyelemmel kell lenni, hogy a tanulói jogviszony benyújtása – amennyiben a gyermek továbbra is középfokon tanul – ne csússzon szeptember 30. napját követő időszakra. Ez az igazolás a megállapító hatósághoz alapesetben elektronikus formában megérkezik az illetékes hivataltól, de azért mindig vannak kivételek. Természetesen, ha a gyermek beteg, fogyatékos vagy sajátos nevelést igénylő tanuló, továbbra is jár – a megfelelő okmányok benyújtása esetén – az ellátás. A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a 23. életkor betöltéséig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett, a jogosult írásban be kell, hogy jelentse a folyósító szervnek,[…]

Részlet a válaszából: […] jövedelmeit kell figyelembe venni. Amennyiben ez sem áll rendelkezésre, azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt, keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdőnapjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincadrészével kell számolni.A nyugdíj alapjául szolgáló kereset átlagának meghatározásakor azt a keresetet lehet figyelembe venni, amelyet nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terhelt, és amely összegéből a nyugdíjjárulék összegét levonták: az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén a főfoglalkozásban (heti 36 óra) elért jövedelmet (a többi jogviszonyból származó jövedelem csak ennek hiányában), a kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat kell figyelembe venni. 1997. január 1-jétől a nyugdíj összegének meghatározása során a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem beszámítására kerül sor.A nyugdíjak összegébe beszámíta) a baleseti járadék összege 1997-ig,b) a nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetén a megállapodásban rögzített összeg,c) a jogszabály által rögzített járulékalap tekintetében ez az összeg (mint például egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, kisadózó),d) 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-a, ezt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összege,e) a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-a,f) a magánszemélyt terhelő 15%-os mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapjának 50 százaléka,[…]

Részlet a válaszából: […] minimumjárulék-fizetés). A munkaviszonyból származó jövedelme után van járulékfizetési kötelezettsége, de ha érvényesíti a családi járulékkedvezményt, s nem kell fizetnie járulékot, ez nem érinti a tb-ellátásokra való jogosultságát, és az ellátások összegét sem.Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban állók esetében a keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ez azt is jelenti, hogy a kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismerete alapján kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget. Nem biztos, hogy aki a munkaviszonyában keresőképtelen, az mint egyéni vállalkozó is keresőképtelennek minősül. Lehet a munkaviszonyban keresőképtelen, és ez esetben táppénzre jogosult, de a vállalkozásában nem keresőképtelen. Ez nem befolyásolja a táppénzre való jogosultságát.Az egyéni vállalkozást nem kell szüneteltetni akkor sem, ha egyéni[…]

Részlet a válaszából: […] bízik, hogy a változások hozzájárulhatnak a születésszám növekedéséhez és a fiatal családok anyagi helyzetének javításához.A mentesség azoknak a szülőknek jár, akik CSED- vagy GYED-ellátásban részesülnek. Emellett a három- vagy többgyermekes anyák is jogosulttá válnak rá, mivel a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák már 2020 óta élvezik ezt a kedvezményt. A szabályozás így kiterjeszti az eddigi támogatási rendszert, még több családnak nyújtva anyagi könnyítést. A GYED maximális összege 2025-ben havi bruttó 407 100 forint, amelyből jelenleg 15 százalék személyi jövedelemadó és 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra. Az adómentesség bevezetésével a családok havi szinten akár 61 068 forinttal több támogatást kapnak.A magyar kormány 2025-ben jelentette be azt az új családpolitikai intézkedést, amelynek értelmében élethosszig tartó szja-mentesség illeti meg a három-, illetve – fokozatos bevezetéssel – a kétgyermekes édesanyákat. A kedvezmény kizárólag a munkával szerzett jövedelmekre – például munkabérre, megbízási díjra, egyéni vállalkozói vagy őstermelői bevételre – vonatkozik, ugyanakkor nem érvényes az osztalékból, árfolyamnyereségből vagy ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmekre.A háromgyermekes édesanyák 2025. október 1-jétől életkortól függetlenül mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól. Ennek feltétele, hogy az érintett nő jelenleg is jogosult legyen családi pótlékra három vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után, vagy korábban legalább 12 éven át jogosult volt erre a juttatásra. A kétgyermekes édesanyák esetében a mentességet 2026-tól fokozatosan vezetik be, életkori kategóriák szerint. Először a 40 év alattiak kapják meg ezt a kedvezményt 2026. január 1-jétől, majd 2027-től a 40–50 év közöttiek, 2028-tól az 50–60 évesek, végül 2029-től a 60 év feletti kétgyermekes anyák is jogosulttá válnak. A jogosultság feltétele hasonló a háromgyermekes édesanyákéhoz, mely alapján jelenleg fennáll vagy legalább 12 éven át állt fenn családipótlék-jogosultsága két gyermek után.Az édesanyák szja-mentessége és a családi adókedvezmény egymást kiegészítő támogatási formák. Míg az édesanyák szja-mentessége közvetlenül csökkenti az anyák adóterheit, addig a családi adókedvezmény a családok összjövedelmét[…]

Részlet a válaszából: […] ne kapjon más rendszeres pénzellátást.A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapítását kizárja, ha a kérelmező csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, munka nélküli álláskeresők pénzbeli ellátásaiban, bányászok egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, időskorúak járadékában, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, tartós ápolást végzők időskori támogatásában, közszolgálati[…]

Részlet a válaszából: […] vállal munkát, a havi bruttó jövedelme elérheti az 1.308.600 forintot (5.234.400/4).A korhatár előtti ellátás folyósítását a jövedelemhatár elérése után – az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától egészen a tárgyév december 31-éig – a nyugdíjfolyósító szerv minden évben hivatalból szünetelteti, majd az adott évet követő év januárjától az ellátást tovább folyósítja mindaddig, amíg az ellátott jövedelme újból el nem éri az adott évre meghatározott keretösszeget. Az ellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintettek az ellátásukat egészen a következő év januárjáig nem kaphatják kézhez. Ha a korhatár előtti ellátás újból folyósításra kerül, azt az ellátásban részesülő személy az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben kapja meg.A korhatár előtti ellátás melletti munkavállalás kapcsán meg kell említeni a közszférában történő elhelyezkedést is. Ugyanis, ha az ellátásban részesülő a közszférában helyezkedik el, akkor a korhatár előtti ellátás folyósítása az elért kereset nagyságától függetlenül szüneteltetésre kerül. Melyek ezek a jogviszonyok? A közalkalmazotti jogviszony, költségvetési intézménynél fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati viszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati viszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony vagy a Magyar Honvédséggel fennálló szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony.A korhatár előtti ellátás folyósítását a közszférában[…]