126 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] felsorolják.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt az 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne. Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.Fontos hangsúlyozni, hogy az a nő, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, tíz évet igazolhat gyermekneveléssel töltött időként.Nem minősül jogosultsági időnek a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő, a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai[…]

Részlet a válaszából: […] alapulvételével kell megállapítani, ha a szerződés szerinti jövedelem legalább ennyi. Ha a szerződés szerinti jövedelem a minimálbér összegét nem éri el, ez esetben a baleseti táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem (Eb-tv. 55–56. §).A megbízási díjjal foglalkoztatott diák nem automatikusan lesz biztosított. A biztosítási jogviszonyának feltétele, hogy az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme (díjazása) elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A minimálbér jelenleg 266.800 forint, amelynek 30 százaléka 80.040 forint. Jelen esetben nincs jelentősége, hiszen a díjazás jelentősen meghaladja ezt az összeget, de fontos tisztában lenni azzal, hogy nem a megbízási díjnak, hanem a járulékalapot képező jövedelemnek kell elérnie ezt az összeget. Ez tulajdonképpen a megbízási díj költségekkel (költséghányad vagy tényleges költségelszámolás) csökkentett része.A megbízási szerződéssel foglalkoztatott diák a szerződésben meghatározott és a kifizetett jövedelme alapján tehát jelen esetben biztosított, ezért táppénzre jogosult. A táppénzre jogosultság időtartamára, a táppénz összegének megállapítására az általános szabályokat kell alkalmazni. Feltételezzük, hogy a diák (egyetemi hallgató) már elmúlt 18 éves, iskolai tanulmánya nem szűnt meg, ezért a fiatalkorúak kedvezménye [Eb-tv. 46. § (4) bekezdés] a jogosultsági idő megállapításánál nem alkalmazható. Táppénzre a biztosításban töltött időtartamnak megfelelő időre jogosult. Biztosítása a táppénzfolyósítás időtartama alatt is fennáll [Eb-tv. 12. § (2) bekezdés]. Táppénzének összegét a minimálbér alapulvételével kell megállapítani, mértéke a napi alap 50 százaléka.Az iskolaszövetkezet tagjára, ha az nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató – 25. életévének betöltéséig –, nem terjed ki a biztosítási kötelezettség. Még a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének[…]

Részlet a válaszából: […] a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Ez pedig azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő tag biztosítási jogviszonyát – hasonlóan a kínai állampolgár taghoz – az általános szabályok szerint kell elbírálni.A tagok megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban kívánnak részt venni a társaság tevékenységében, erre vonatkozóan kötelező előírást semmilyen jogszabály nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a személyes közreműködés történhet társas vállalkozói jogviszonyban, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, de akár – alkalmanként – egyszerűsített foglalkoztatás keretében is. Természetesen minden esetben figyelembe kell venni az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabályok előírásait (Mt., Ptk., Efo-tv.), amelyek éppen úgy vonatkoznak a társaság tagjaira, mint a független munkavállalókra.Ugyanazon munkaviszony keretében, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésen túl, az ügyvezetői tevékenység is ellátható, nem győzzük azonban hangsúlyozni, hogy az Mt. szabályait ebben az esetben is mindenre kiterjedően be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy el kell például készíteni a munkavállaló részére a munkaszerződést, valamint a munkaköri leírást, amely ebben az esetben – többek között – tartalmazza az ügyvezetői tevékenységeket is. Ez természetesen csak egy lehetőség, a két tevékenység két külön jogviszonyban is ellátható.A Ptk. 3:112. §-a alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.A munkaviszony természetesen lehet részmunkaidős is, ebben az esetben azonban arra kell figyelni, hogy a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka lesz akkor is, ha a tényleges munkabér nem éri el ezt az összeget. Természetesen amennyiben eléri vagy meghaladja, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Megjegyzendő, hogy munkaviszony esetén a munkabérfizetés kötelező.Amennyiben az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, társadalombiztosítási szempontból speciális helyzet keletkezik. A Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja kimondja ugyanis, hogy társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már egyébként is társas vállalkozónak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és a személyes közreműködésre nem a társas vállalkozói jogviszonyt (hanem például a munkaviszonyt) választotta, akkor ügyvezetői tevékenységére tekintettel társas vállalkozóvá és ezzel[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E szabályozás alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.Az új előírás szerint viszont – minden más előzőekben taglalt feltétel fennállása esetén – azt lehet munkaerőpiacra lépőnek tekinteni, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az előzőekben megfogalmazott biztosítási jogviszonnyal.(Ez a változás egyébként érinti a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményt is, mivel ennek vonatkozásában is jelentőséggel bír a munkaerőpiacra lépő személy fogalma.)A jogszabályi hely (3) bekezdése szerint a részkedvezmény összege egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás[…]

Részlet a válaszából: […] vállalkozó, a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából megállapodást felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében lehet kötni.Az öregségi résznyugdíjhoz vagy öregségi teljes nyugdíjhoz maximum öt évet lehet megvásárolni. A nyugdíj megállapításához szükséges hiányzó szolgálati időről a nyugdíjbiztosítási szerv a nyugdíjigény elbírálása során hozott határozatban ad tájékoztatást. A megállapodás megkötésére a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül van lehetőség.A hiányzó szolgálati időért fizetendő összeget egy összegben kell kifizetni. A fizetendő[…]

Részlet a válaszából: […] a munkaviszony keretében is érvényesíthető a családi kedvezmény. A kifizető a nyilatkozatban foglaltakat a nyilatkozat megtételét követő kifizetések megállapításánál veszi figyelembe, betöltve így annak jogalkotói rendeltetését, hogy a családi kedvezmény a gyermekkel kapcsolatos kiadások finanszírozása érdekében rövid időn belül a családok rendelkezésére álljon.A kifizető jelen esetben ugyanaz, azonban a foglalkoztatott jogállása a megbízási jogviszonyban megszűnt. A megfogalmazott kérdésre a hivatkozott normaszöveg vagy az adóhatóság által kiadott tájékoztatók nem tartalmaznak iránymutatást, mert a megfelelő válasz valóban a munkajog általános magatartási körülményeiben rejlik.Az adójog az Szja-tv. 48. §-ának (1) bekezdése alapján – az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy a magánszemély által az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával, az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett és az adóhatóság által a kifizető részére elektronikus úton továbbított nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg – pedig arról rendelkezik, hogy a kifizető az érvényes nyilatkozat birtokában a kifizetés teljesítése során mérlegelési jogkörrel nem rendelkezik.Mielőtt azonban egyáltalán kialakulna az a nem kellően megalapozott álláspont, hogy a kifizető, illetve munkáltató követte el a hibát, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a nyilatkozat megtételével érintett jogviszony megszűnt, és a jogviszony megszűnése az arra vonatkozó nyilatkozat tekintetében is irányadó. Az adóhatóság vagy a Kincstár kitöltési útmutatója nem érinti a jelen kérdéskört, és úgy tűnik, hogy a jogalkotó sem szándékozott erre kitérni.A megbízási jogviszony megszűnésével a felek egymással elszámolnak, a szerződéses kapcsolatot lezárják, és a megbízó a szükséges igazolásokat kiállítja és a megbízottnak átadja.A megbízási jogviszony megszűnését követő nappal létesített munkajogviszony foglalkoztatási adatainak rögzítése során adott adatrögzítő munkatárs számára nyilatkozat ebben formában nem állt rendelkezésre, annak érkezését vagy az elektronikus továbbítás útján, vagy személyes átadás formájában várta. Azonban, miként a fentiekben is eldönthetőnek tekinthetnénk a kérdést, térjünk vissza arra az alapinformációra, hogy a foglalkoztató változatlan, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a megbízási jogviszony megszűnt, és új foglalkoztatási jogviszonytípus,[…]

Részlet a válaszából: […] – ideértve a jövedelem vagy a munkaidő korlátozását is – lehet munkát vállalni, így lehet egyéni vállalkozást is létrehozni anélkül, hogy a rokkantsági ellátás[…]

Részlet a válaszából: […] munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelmet, amely az egészségi, illetve a rehabilitálhatósági állapotától függően lehet rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás. Megjegyzendő, hogy az ellátás igényléséhez nem szükséges a munkaviszony megszüntetése, azaz, ha a munkáltatónál mégis lenne megfelelő munkakör, a kérelem ebben az esetben is benyújtható.Ezt érdemes minél előbb elkezdeni, tekintettel arra, hogy ha a munkavállaló már nem részesül táppénzben (vagy egyéb ellátásban), és továbbra is keresőképtelen, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, még akkor is, ha a munkaviszonya nem szűnik meg. A Tbj-tv. 16. §-a értelmében ugyanis szünetel a biztosítás – többek között – a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Ebben az esetben a szünetelés tényét (csakúgy, mint a munkaviszony megszűnését) be kell jelenteni a ’T1041-es nyomtatványon.Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor a 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző– 5 éven belül legalább 1095 napon át,– 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy– 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, valamint rendszeres pénzellátásban nem részesül. Ez azt jelenti, hogy a táppénzzel ellátott időszak letelte után lehet jogosult erre az ellátásra az érintett, tekintettel arra, hogy a táppénz rendszeres pénzellátásnak minősül.A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített adatlapon a kérelmező bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi vármegyei kormányhivatalnál, mint rehabilitációs hatóságnál terjeszthető elő. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest vármegye területére terjed ki. Külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,[…]

Részlet a válaszából: […] I. és IV. fejezetének ismeretében határozható meg. A több eltérő kielégítési kategóriába sorolt végrehajtás alá vont követelések egyes levonási elsőbbségét, sorrendiségét a Vht. VIII. fejezete tartalmazza.A rendszeresített végrehajtói letiltás rendelkező részében a felhívás arra irányul, hogy az adós munkabéréből, illetményéből és az ezzel egy tekintet alá eső jövedelemből annak 33 százalékáig, több letiltás esetében 50 százalékáig terjedően a munkáltató teljesítsen levonást a letiltáson jelölt számlaszámokra.A kérdésben felvetődő probléma oka is a levonás általános, és annak az adós szempontjából sérelmesebb speciális szabályozása közötti eltérésben kereshető. A letiltás második oldala tartalmazza a munkáltatónak szánt figyelmeztetést, melyben a végrehajtó ismerteti a munkáltató letiltás átvételével keletkező kötelezettségeit. A munkáltató főbb kötelezettségei kiterjednek a levonásra, kamatszámításra, adós értesítésére, nyilvántartásra és tájékoztatásra.Jelen esetben a munkáltató a Vht. 63. szakaszára való hivatkozással a végrehajtást kérő érdekét maximálisan előtérbe helyezi az adósi érdekekkel szemben.A Vht. 63. §-a alapján a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot.A Vht. Nagykommentár érintett jogszabályhelyhez fűzött magyarázata cáfolja a kérdésben bemutatott álláspontot, mely szerint kizárólag abban az adósi helyzetben kerülhet sor a 200 ezer forint feletti jövedelemrész teljes mértékű elvonására, ha az adósnak több egyszerre érvényesített letiltása van.A jogalkotói cél az, ha az adós magasabb munkabérrel rendelkezik, akkor mielőbb térüljön meg a tartozás a letiltás során. Annak nincs e körben jelentősége, hogy a letiltás a munkabér 33 vagy 50 százalékára irányul.A Vht. 63. §-ában – meglehetősen szigorúan – a jogalkotó arról a jövedelmi helyzetről rendelkezett, amikor a végrehajtással érintett adós munkabérét a végrehajtó a megélhetésre elegendőnek szánt munkabérösszeget meghagyva, a 200 ezer forint feletti részt teljes mértékben elvonja.A normaszöveg szóhasználata, mely szerint „végrehajtás alá vonható”, kizárólag akkor lehet kötelező érvényű, ha erről az ügygazda végrehajtó kifejezetten rendelkezik. A munkáltató ezért saját döntési jogkörében eljárva nem alkalmazhatja, ugyanakkor nem is mellőzheti a Vht. 63. §-ának rendelkezését.A megfogalmazott kérdés ismeretében[…]

Részlet a válaszából: […] ellátásra. Ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy – mivel a Ptk. értelmében az örökbefogadás jogerős létrejötte esetében – a gyermek a vér szerinti gyermek jogállásával azonos helyzetbe kerül, így a családtámogatási ellátások igénylése során az örökbefogadás megjelölése nem szükséges. A szülővel együtt élő házastárs meghatározásával összefüggésben azt szükséges hangsúlyozni, hogy amennyiben a házaspár nem közös gyermeket nevel a háztartásban, akkor is jogosult lehet nevelési ellátásra a házastársa gyermekére tekintettel. Az élettársak is jogot szerezhetnek egymás gyermeke jogán az ellátás igénybevételére. A szülővel együtt élő élettárs is jogosult lehet tehát az élettárs gyermeke után nevelési ellátásra, iskoláztatási támogatásra, ha az ellátással érintett gyermekkel közös a lakó- vagy tartózkodási helye, és a gyermek szülőjével fennálló élettársi kapcsolata legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolat fennállását az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Ez a kérdés azért fontos, mert a családi pótlék összege differenciáltan került meghatározásra, amely függ a családban nevelt gyermekek számától, attól, hogy a szülő egyedülálló vagy sem, illetve függ attól is, hogy a gyermek tartósan beteg-e. A családi pótlék összegét a jelzett törvény gyermekenként határozza meg. Amennyiben a jogszabály majd lehetőséget ad rá, az ellátásra vonatkozó igényt a meghatározott nyomtatványon vagy ügyfélkapun keresztül célszerű benyújtani. Az ügyfélkapun fellelhető dokumentum rubrikái hasonlatosak a papíralapú nyomtatványhoz. A „Kérelem családi pótlék megállapítására” nyomtatvány szerkezetileg öt nagyobb részre tagolódik. Az első részben a kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy milyen jogcímen igényli a családi pótlékot, azaz, mint szülő, vagy gyám, vagy saját jogon, valamint a saját és – amennyiben van – házastársa/élettársa személyes adatait és a lakcímét is. Lakcímként azt a címet kell feltüntetni, ahol az életvitelszerű tartózkodás megvalósul, és az egyben a kérelmező lakcíméről kiállított hatósági bizonyítványán is szerepel, mint bejelentett cím. Itt kell nyilatkozni arra vonatkozóan is, hogy keresőtevékenységet folytat-e valamely, Magyarországon kívüli EGT-tagállamban. Ennek szükségességét az adja, hogy ennek ismeretében lehet eldönteni, hogy a közösségi jog szabályait kell-e alkalmazni, vagy sem. A nyomtatvány második blokkjában a saját háztartásban eltartott gyermekeket kell felsorolni személyes adataikkal együtt, továbbá itt kell a gyermek tartós betegségére, a kérelmező egyedülállóságára vonatkozóan is megadni az adatokat. Ezen rész kitöltése kapcsán arra kell különös figyelmet fordítani, hogy nemcsak azt a gyermeket kell feltüntetni, aki után a kérelem benyújtásával kíván valaki családi pótlékot igényelni, hanem azt is, akik után már részesül az igénylő az ellátásban, vagy beszámított a családi pótlék összegénél. A nyomtatvány harmadik részében a jogosultság megállapításához, illetve a folyósításhoz szükséges adatokat kell megadni. Többek között meg kell jelölni[…]