Ellátások két gyermek után

Kérdés: Folyósítható a CSED az édesanya részére abban az esetben, ha 2018. november 5-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt, és táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, majd 2019. február 26-án, a szülés várható időpontja (2019. április 10.) előtt, koraszülöttként világra jött a második gyermeke, így a szülés napjától igényelte az ellátást, amelynek a jogosultsági feltételeivel rendelkezik? A dolgozó első gyermeke 2017. augusztus 2-án született, a szülési szabadság időtartamára CSED-ben részesült, amelynek lejártát követően visszament dolgozni, így a GYED-et az apa kérelmezte, és a munkáltatójánál működő kifizetőhely folyósítja számára. Jogosultak a szülők egyidejűleg a két gyermek után járó ellátásra, vagy az egyiket meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A második baba után az anya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság feltételeivel rendelkezik, tehát nincs akadálya, hogy a jogosultsága megállapításra és folyósításra kerüljön. Nem volt probléma, hogy az apa részére gyermekgondozási díj, s az anya részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Ellátások alapja veszélyeztetett terhes anya szülése esetén

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság kiadására az Mt. rendelkezései azirányadóak. Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében, ha a munkavállalómunkaviszonya szünetel, a következő időtartamokra még megilleti abetegszabadság:– a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságidőtartamára,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.