Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...a jogi személy tag képviselőjére kell alkalmazni.A bt. üzletvezetője a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdés g) pontjaalapján választott tisztségviselőnek tekintendő, mely azt jelenti, hogy akkorterjed ki rá a biztosítás, ha az egy hónapra jutó tiszteletdíja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] ...nem módosítják, de legkésőbb 2007. szeptember1-jéig [új Gt. 336. § (3) bekezdése]. Erre figyelemmel, a másik két társaságnála választott tisztségviselőket továbbra is megbízási jogviszonyban állószemélyeknek kell tekinteni, legfeljebb az előbb jelzett időpontig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék: