425 cikk rendezése:
1. cikk / 425 Kisadózás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Választhatja a kisadózást az ellátás mellett egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg táppénzben részesül, de a jogosultsága hamarosan megszűnik, és utána rokkantsági ellátásra válik jogosulttá?
2. cikk / 425 Saját munkavállaló képzése
Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
3. cikk / 425 Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy egy kft. heti 10 órás munkaviszonyban, havi 100 ezer forint munkabérért foglalkoztasson egy fodrászként működő kisadózó egyéni vállalkozót? Az érintett a munkaviszonyában is fodrászként dolgozna. Amennyiben a jogszabályok nem zárják ki a munkaviszonyban történő foglalkoztatást, akkor a munkaviszony miként kerül figyelembevételre a táppénz, a CSED, illetve a GYED szempontjából, és miként a szolgálati idő tekintetében?
4. cikk / 425 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló CSED-e
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyban CSED-re az a munkavállaló, aki egy duális képzőhelyként működő kft. alkalmazottjaként 2023. év novemberében szakképzési munkaszerződést kötött a munkáltatójával, ezért a munkaviszonyában a munkaideje napi 4 órára csökkent, és emellett napi 4 órára 1131-es jogviszonykóddal került bejelentésre?
5. cikk / 425 Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
6. cikk / 425 Saját gépkocsi használata
Kérdés:
Adómentesen kaphatja a munkavállaló a munkavégzéshez saját gépkocsi használatáért kiküldetési rendelvény alapján igazolás nélkül elszámolható üzemanyagot és a 15 forintos személygépkocsi-normaköltséget? Szerepeltetni kell ezt az összeget a személyijövedelemadó-bevallásban? Kifizetheti egy kiadási pénztárbizonylattal a kiküldetési rendelvény alapján ezeket a költségeket a munkáltató, vagy kötelező a bérszámfejtésen szerepeltetni?
7. cikk / 425 Nyugdíjszabályok módosítása
Kérdés: Várható a közeljövőben a nyugdíjkorhatár felemelése, illetve a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjának megszüntetése? Van erről már valamilyen konkrét tervezet?
8. cikk / 425 Kft. tagjainak biztosítása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
9. cikk / 425 Nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett munkavállaló
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett munkavállalóra? Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie, illetve a szabadság ugyanúgy megilleti? Milyen kötelezettségei vannak őstermelői jogviszonyában az érintett személynek?
10. cikk / 425 Munkaszerződés külföldön
Kérdés: Melyik ország jogát kell alkalmazni a munkaszerződés megkötésére abban az esetben, ha egy magyar állampolgár munkavállaló külföldön végez munkát egy másik EU-tagállamban? Vannak korlátjai a jogválasztásnak ebben az esetben?